A tehetség kézikönyve

2.7.6.1. Szempontok a tehetséggondozó tantervek, programok kidolgozásához

(1) A probléma felvetése, döntés: Annak eldöntése, hogy a tehetséggondozó tantervek milyen hangsúllyal irányuljanak a képességfejlesztésre, a differenciálásra, a tehetségesek személyiségének és szociális szférájának fejlesztésére, szociális kapcsolatok kialakítására stb.

(2) Kapcsolódások: A tehetséggondozó tanterveknek figyelembe kell venniük mind a reguláris tantervekben megfogalmazottakat, mind – ha köznevelési intézményekről van szó – a pedagógiai programban leírtakat. Választani lehet, hogy a 2.7.4. alfejezetben leírt, a tehetséggondozó folyamatot meghatározó elemek közül melyik nyerjen prioritást, és el lehet dönteni, hogy a 2.7.5. alfejezetben bemutatott modellek közül melyik a legalkalmasabb a céljaink megvalósításához, vagy akár egy integrált modellt is alkothatunk.

(3) A célok megfogalmazása: Az elérendő hosszú és rövid távú célok megfogalmazása, az elérni kívánt eredmények meghatározása. Az itt megfogalmazottak egy önellenőrző hatásvizsgálat alapjául is szolgálhatnak, mivel egy elővizsgálat, a gazdagító program tervek szerinti megvalósítása és az utóvizsgálatnál kapott eredmények egybevetése az eredményekkel megmutatja a program eredményességét.

(4) A célcsoport(ok) meghatározása: A tehetségazonosítás, -felismerés segítséget nyújthat a célok ismeretében ahhoz, hogy a tehetséggondozó tantervben meghatározzuk a célcsoporto(ka)t.

(5) A szervezeti formák: A szervezeti formákat az előzőekben leírtak és a később bemutatott tartalom határozza meg. Hatékony tehetséggondozó program ritkán valósítható meg tanórai keretben, sokkal inkább tanórán és iskolán kívüli szervezeti keretek jellemzik a folyamatot. Ennek legfőbb formái a következők:

kiscsoportos, nívócsoportos foglalkozás,

egyéni munka,

fakultációs csoport,

délutáni foglalkozás (szakkör, önképzőkör, blokk stb.),

távoktatás,

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.7.6.2. A tehetséggondozó tanterv tartalmát előkészítő mátrix