2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.3. A differenciált fejlesztés eszközrendszere

2.5.3.9. A tehetségfejlesztés gyakorlatának folyamatmodellje

Az előző fejezetben részletesen bemutatott fejlesztő programok kidolgozásának és megvalósításának segítéséhez eddigi kutatásaim alapján készítettem egy folyamatmodellt, amely rendszerszerűen összegzi a tehetségfejlesztő folyamat legfontosabb elemeit (2.5.3.3. ábra). Ez kiindulási pontként szolgálhat a szakemberek számára fejlesztő munkájuk szisztematikusabbá és hatékonyabbá tételéhez. Az alábbiakban ezt mutatjuk be, a modellben használt kifejezések értelmezésével együtt – elkerülendő a félreértéseket.

Magyarázat a modell elemeinek értelmezéséhez

I/A. A tehetségkeresésben a folyamatosság követelménye azt jelenti, hogy az óvodáskortól az általános és középiskolán keresztül a felsőoktatásig szisztematikusan kell keresni, felderíteni a tehetségígéreteket, ez fontos feladata az intézményi nevelésnek minden korosztályban.

I/B. A sokirányú információforrást a fejlesztő szakemberek, a szülők, a tanulótársak és a tehetségígéret együttesen jelentik a tehetségkeresési folyamatban (további részletek: Balogh, 2016).

I/C. A komplexitást az alkalmazott kereső módszerekben a teljesítménytesztek, az (I/B.) pontban felsorolt személyek adott tehetségígéretre vonatkozó jellemzései, a kérdőívek és a tehetségkereső programok együttesen eredményezhetik (további részletek: Balogh, 2016).

II. Amennyiben valamely intézményben, tehetséggondozó szervezetben teljesítménye, tulajdonságai stb. alapján feltűnik egy tehetségígéret, a vezetőség tehetséggondozásért felelős tagjához ezt az információt el kell juttatni, s a vezetőségnek fel kell kérnie egy hozzáértő belső szakembert az eset tanulmányozására. Meggyőző információk esetén el kell indítani az egyéni fejlesztési terv kidolgozását.

III. Az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, majd a megvalósítása is az előző pontban jelzett szakember koordinációjában történik.

III/1. A tehetségígéretről szerzett információk rendszerbe szedéséhez hagyományosan a következő főbb szempontok adnak keretet: erős oldalak, gyenge oldalak, társas kapcsolatok, szabadidős programok (további részleteket lásd e könyv 2.4. fejezetében).

III/2. A következő személyeket kell mozgósítani a fejlesztési terv készítéséhez: az adott intézményben, szervezetben dolgozó vagy „külső” pedagógusok és más fejlesztő szakemberek, pszichológus, tanácsadó, mentor, tutor stb., a szülők és a tehetségígéret. Csapatmunka szükséges már a tervezés – és természetesen a megvalósítás – egész folyamatában is (további részletek e könyv 3.1. és 3.2. fejezetében).

2.5.3.3. ábra. Balogh (2019) folyamatmodellje a tehetségfejlesztés gyakorlatáról

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.5.3.10. Összegzés: változatosság a differenciálás tehetséggondozásban alkalmazott szervezeti kereteiben