2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.3. A differenciált fejlesztés eszközrendszere

2.5.3.9. A tehetségfejlesztés gyakorlatának folyamatmodellje (...folytatás)

III/3. Az itt felsorolt három elem egy rendszerben történő tárgyalása elengedhetetlen, hiszen csak olyan célokat szabad megjelölni, amelyek eléréséhez rendelkezésre állnak a megfelelően képzett szakemberek, valamint a szükséges pedagógiai és pszichológiai eszköztár, ezek nélkül a célok csupán légvárak maradnak.

III/3/A. A célok megjelöléséhez is alkalmas a fentebb már említett, a gyakorlatban jól bevált rendszer: a tehetségígéret erős és gyenge oldalai, társas kapcsolatai, szabadidős programjai (további részleteket lásd e könyv 2.4. fejezetében, valamint Balogh, 2012, 2016, kiemelten: Feger szempontsora, Gagnè és Gardner modellje).

III/3/C. A célok eléréséhez szükséges pedagógiai és pszichológiai eszköztár rendszerezéséhez a gazdagítás, gyorsítás, differenciálás és tanácsadás módszerei, szervezeti formái adnak megfelelő keretet. (További részletek: e könyv 2.5. fejezetében, valamint Balogh, 2012 és 2016 könyvében, kiemelten: Silverman és Eyre rendszere!)

III/4. A kijelölt fejlesztési célegyüttes elérését segítő program- és feladattervek ezek, amelyek egy-egy közreműködő szakemberhez kötődnek. A programokban meg kell nevezni a felhasználásra kerülő pedagógiai, pszichológiai eszközrendszert is.

III/5. Az előző pontban jelzett tervek elkészülte után a közreműködő szakembereknek összhangba kell hozniuk programjaikat, megteremtve a feltételét, hogy a tehetségígéret képes legyen azokat teljesíteni.

IV/A. Kiemelt szempontok a tehetségígéret feladatmegoldásai során: sokszínű „tevékenységi repertoár” (vö. Ziegler és Heller modellje – lásd fentebb e fejezetben); autonómia – (vö. Betts modellje – e könyv 2.5.1. fejezetében); kreativitás – (vö. Csíkszentmihályi, 2010, 2016; Balogh, 2012).

IV/B. Elengedhetetlen a sikeres fejlesztő munkához a szakemberek együttműködésében a folytonosság, a személyes megbeszélések gyakorisága.

IV/C. A szülőkkel való együttműködésben is fontos a rendszeresség, valamint a gazdag tartalom és sokszínű szervezeti keretek (további részleteket lásd e könyv 3.1. fejezetében; Balogh és mtsai, 2014; Mönks és Ypenburg, 2011).

V/A. A következő személyeknek feltétlenül részt kell venniük a program megvalósításának értékelésében: a programot megvalósító belső és külső szakemberek, a szülők és a fejlesztett tehetségígéret, valamint az intézmény, szervezet vezetésének képviselője. Így valósulhat meg igazán a sok szempontú, korrekt értékelés, s vonhatók le a tanulságok is a további tehetségfejlesztő munkához.

V/B. A szakemberek folyamatos személyes megbeszélésein túl 2-3 havonként – a közreműködők együttes ülésén – az aktuális átfogó értékelés elengedhetetlen, szükség esetén korrekciókat kell elvégezni a tervben. A program befejezésekor pedig szükséges egy szisztematikus összegző értékelés, amely egyben alapja is lehet egy újabb fejlesztő programnak.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.5.3.10. Összegzés: változatosság a differenciálás tehetséggondozásban alkalmazott szervezeti kereteiben