2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.3. A differenciált fejlesztés eszközrendszere

2.5.3.1. Tehetségesek tanítása integrált osztályban

A kutatások (Archambault és mtsai, 1993) már régen felvetették azt a problémát, hogy az integrált oktatású osztályokban kevés adaptáció vagy individualizáció van a tehetséges diákok számára, vagy egyáltalán nincs. A képzési kínálat számukra nem különül el kellően (Feldhusen, 1993). Milyen lehetőségek kínálkoznak? Integrált osztályban a tehetségesek számára a következő speciális munkaformákat összegzi Eyre (1997):

Nyitott feladatok mindenkinek. Ez messze a legegyszerűbb órai módszer, előnye, hogy a legtehetségesebbek is teljesen részesei maradnak az osztály munkájának. Hátrányai is lehetnek. Egyrészt ehhez meglehetősen alacsony szintű feladatot kell választanunk, ha nagyon heterogén az osztály, s ez nem jelent igazi kihívást a tehetségeseknek. Másrészt a tehetségesek között is vannak kevésbé motiváltak, s így csak a minimumszint teljesítésére törekednek ezen keretek között.

Különböző munkatempóra épülő feladatmegoldás. Ennek lényege, hogy a tanulók feladatsort kapnak, és az előrehaladás során a kérdések egyre nehezebbekké válnak. Legfőbb előnye, hogy a tehetséges gyerek saját tempójában tud haladni anélkül, hogy a többiekre kellene várnia.

Képesség szerinti csoportoknak kiosztott feladatok. Ez jól bevált munkaforma tehetséges tanulóknál, ugyanis ők inkább vállalkoznak kihívó feladatokra, ha képesség szerinti csoportba soroljuk a diákokat.

Az alapokról való indulás. Ez egy nagyon demokratikus megközelítés, mert minden gyerek az alapokkal kezdi, és csak aztán, a teljesítmények alapján jutnak további feladatokhoz. A „kötelező – ajánlott – kiegészítő” óratervezési módszer ezt a tanítási stílust alkalmazza. A tehetséges gyerekeknél ez általában hatékony, kivéve, ha a tehetséges tanuló motiválatlan.

Egyéni feladatadás. Ez különösen azokban a tantárgyakban hatékony, amelyekben kisebb az ismeretek szerepe, a hangsúly a fejlesztésben a tanulók egyéni kompetenciáin alapul.

Alapszint plusz választott feladatok. Ez a módszer két vasat tart a tűzben: egyrészt megvalósítja az alapszint elsajátításának követelményét, másrészt az egyéni igényeket is kielégíti. Itt a problémát az alapszint feladatainak unalmassága jelentheti.

Ezek a technikák megfelelő feltételeket teremtenek a tehetséges tanulók hatékony fejlesztéséhez – akár hagyományos osztálykeretekben is. Használatuk azonban egyfelől tantárgy- és osztály/csoportfüggő, másfelől az adott konkrét célkitűzések is befolyásolják a választást (vö. K. Nagy, 2014; Tóth L., 2015). A tehetségesek fejlődését vizsgálta és összehasonlította Gömöry (2013) integrált osztályokban és válogatott osztályokban. Széles körű vizsgálatának eredményei tanulságosak és elgondolkodtatók a fejlesztés hatékonysága szempontjából.

Következő fejezet: >>> 2.5.3.2. Az integráció és a differenciálás biztosítása egyszerre a tehetséggondozásban a kooperatív tanulás segítségével