2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.3. A differenciált fejlesztés eszközrendszere

2.5.3.2. Az integráció és a differenciálás biztosítása egyszerre a tehetséggondozásban a kooperatív tanulás segítségével

Az Eyre által fent javasolt munkaformák segíthetnek a hatékony fejlesztésben az integrált osztályban, de az újabban terjedőben levő kooperatív tanulás további lehetőségeket nyújt ahhoz, hogy a tehetségesek és a felzárkóztatásra szorulók ne egymás rovására fejlődjenek, s ne is akadályozzák egymás fejlődését. Érdemes vázlatosan áttekinteni ezt az eszköztárat is. Az alábbi összefoglalás a témakör egyik legjelesebb hazai szakértőjének, Turmezeynének (2005, 2011) a művei alapján készült.

A következőkben a Mönks–Renzulli-modell felől közelítve tekintjük át, hogy milyen úton járulhat hozzá a kooperatív tanulás a tehetség kibontakozásához (Turmezeyné, 2008). Az ismert ábra három köre és három csúcsa a tehetség kibontakozásának egyéni, illetve környezeti feltételeit szimbolizálja. A háromszög két csúcsa (iskola, család) a felnőttek hatását jelzi. Hétköznapi tapasztalataink alapján tudjuk, hogy a kortársak befolyása mennyire meghatározó lehet, azonban a pedagógia hagyományos eszközrendszere kevéssé képes szabályozni a gyerekek közti interakciót. A kooperatív tanulás – a csoportdinamikai folyamatok ismeretében – a kortárskapcsolatokat tudatosan beépíti a tanulás folyamatába.

A társakkal való együttes tevékenység kedvezően hat az ábra egyik körére, a motivációra. Pszichológiai tény, hogy a csoporthoz tartozás jutalom értékű, ennek hiánya pedig a megfosztottság érzésével jár. Tehát az, hogy a gyerekek a tanulás folyamatában számos lehetőséget kapnak az egymás közti interakcióra, önmagában örömforrás számukra, így a kooperatív csoportmunka rendkívüli mértékben növeli a tanulási motivációt, ami a különböző képességű csoportok iskolai teljesítményét egyaránt fokozza. A kooperatív tanulás sokat tehet a kölcsönösen elfogadó, támogató légkör megteremtéséért. Erre számos külföldi kutatás mellett Benda József (2002), a kooperatív tanulás magyarországi úttörője is bizonyítékot szolgáltatott követéses vizsgálatában. Eredményei szerint a fejlődés megmutatkozik az önbecsülés, az önkontroll, a felelősségtudat növekedésében, az iskolai teljesítményhez való pozitív viszonyulásban. A kooperatív munkaformák során – a tanulásszervezésnek köszönhetően – a különböző képességű diákok egyaránt nagyobb és tartósabb tudásra tesznek szert, mivel a hatékonyabb időbeosztás miatt több a lehetőség a differenciálásra és a szóbeli megnyilvánulásra (Slavin, 1990).

Gyakran vetik az iskola szemére, nem is minden alap nélkül, hogy nem tanítja meg a diákokat tanulni. A kooperatív tanulás gondot fordít a hatékony tanulási technikák elsajátíttatására, így a tehetségeseknek a differenciálás keretében alkalmuk nyílik a saját képességeiknek megfelelő szintű, önálló munkára. Az egyéni munka lehetőséget nyújt az önálló tanulás, információgyűjtés, a kreatív problémamegoldás, a kritikus gondolkodás gyakorlására (további részletek: Turmezeyné, 2011).

Következő fejezet: >>> 2.5.3.3. A képesség szerinti csoportosítás szükségessége és formái