2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek

2.1.2. Intelligencia és tehetség

Kovács Kristóf

A tehetséget sokáig a magas intelligenciával, vagyis a magas IQ-val azonosították. Ez a szemlélet mára megkérdőjeleződött, azonban a ma „kognitív tehetségnek” nevezett kiválóságnak továbbra is az intelligencia az egyik indikátora. A helyzetet bonyolítja, hogy az intelligencia természete, sőt meghatározása is vitatott. Beszélhetünk-e általános intelligenciáról, amely mindenfajta kognitív tevékenységben megjelenik? Vagy csak független, speciális képességek léteznek? Az általános intelligencia elméletének alapja, hogy a különböző képességtesztek eredménye rendszerint együtt jár, például akinek nagyobb a szókincse, az jobb a téri-vizuális feladatokban is. Ugyanakkor a teszteredmények közti együtt járás éppen alacsony képességszinten magasabb, miközben a kiemelkedő képesség általában specifikus. Az utóbbi időben két olyan elmélet is született, amely képes megmagyarázni a teszteredmények együtt járását egy általános kognitív képesség feltételezése nélkül. Ezek az új elméletek az IQ-t is újraértelmezik mint egyfajta, különböző kognitív képességeket összegző kognitív indexet, nem pedig egy „általános intelligencia” fokmérőjét.

Kulcsszavak: pozitív sokféleség, fluid intelligencia, kristályos intelligencia, CHC-modell, kölcsönösségi modell, átfedő folyamatok elmélete, differenciáció, faktoranalízis

Köszönetnyilvánítás

A szerző a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) PD-17-125360 számú támogatásában részesült.

Következő fejezet: >>> 2.1.2.1. Intelligencia és/vagy tehetség?