2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek

2.1.1. Tehetségmodellek mint a fejlesztő programok kiindulási alapjai

2.1.1.4. A környezet szerepét differenciáltabban bemutató újabb modellek

2.1.1.4.7. Eyre – „Átfogó lépések rendszere”

Eyre a tehetséggondozás össziskolai és iskolán kívüli lehetőségeit számba véve írta le az alábbi feladatokat: (1) azonosítás és ellenőrzés (ez tantárgy, ill. tehetségterület szerinti azonosítást és rendszeres ellenőrzést jelent); (2) órán kívüli tevékenységek szervezése (együttműködés osztályok, évfolyamok között; (3) iskolai szervezet, amely feladatának tekinti a tehetséggondozást, szervezetileg meg tudja oldani azt, hogy egy tanuló tehetségterületén korosztályánál magasabb osztályba járjon; (4) az órai tanulás módszertani rugalmassággal, valódi kihívást jelentsen, differenciálással, különféle csoportok szervezésével; (5) az átfogó lépések rendszere gondot fordít a jó teljesítmény elismerésére, személyes és szociális fejlődésre (részletesen lásd Balogh, 2016).

Miközben a tanárok központi szerepet játszanak, nem ők az egyetlen „szolgáltatók”, írja Eyre a témával kapcsolatos munkájában (Eyre, 2007). Az ún. lehetőségek piramisa az alábbi: osztálytermi – iskolán belüli – lokális – regionális – nemzeti lehetőségek bevonása a tehetséggondozásba. Ezt példázza a nemzetközi tehetséggondozás ösztöndíjprogramjainak sokasága. A hazai tehetséggondozás elmúlt évtizede is bőséges gyakorlati tapasztalatokat mutat erre a szemléletre, az iskolai szakköröktől a tehetségpontokig, a tehetségpontok hálózatától a nyári táborokig.

Következő fejezet: >>> 2.1.1.5.1. Simonton emergens-epigenetikai modellje