- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
2.2.3. A versenyek és a versengés szerepe a tehetségek kibontakozásában
2.2.3.4. Tehetség és versenyzés
Udvari (2000) rámutat arra, hogy számtalan okunk van feltételezni, hogy a tehetséges fiatalok versenyzéssel kapcsolatos viszonya, tapasztalatai és lehetőségei eltérnek átlagos társaikéitól. Először is a tehetséges fiataloknak több lehetőségük van a versenyzésre, ahol felmérhetik és fejleszthetik saját képességeiket. Másodszor az eredményes diákok általában több sikerrel is szembesülnek a tanulás során, a versenyekben pedig többször érnek el kiemelkedő eredményt. Harmadrészt a szülők és pedagógusok gyakrabban motiválják a tehetséges fiatalokat arra, hogy részt vegyenek versenyeken.
A különböző szerzők szerint a versenyeknek számos funkciójuk lehet a tehetséges személyek életében, például az, hogy felfedezik a tehetségüket, és így megfelelő fejlesztésben részesülhetnek (Dávid és mtsai, 2014). Karnes és Riley (1996) szerint például a versenyek során nem csupán az adott verseny tematikája szempontjából fontos területen gyarapodik a résztvevők tudása, hanem a versenyben mint teljesítményhelyzetben való részvétellel számos személyes és interperszonális kompetencia is fejlődik, beleértve a kreatív problémamegoldást, a kritikus gondolkodást, a vezetői készségeket, a célkitűzést, a személyes autonómiát és a kommunikációs készségeket. Campbell és munkatársai (2000) vizsgálatai szerint a sikeres szerepléséhez szükség van olyan készségek magas szintű gyakorlására, mint az időkezelés, forráskeresés- és feldolgozás, a kutatás létrehozásához szükséges szervezési készségek, illetve az a fajta fegyelem, amely bármilyen tudományos munka elvégzésének alapfeltétele. Ezeknek a készségeknek hála a valóságban nincsenek tényleges vesztesei a versenyzésnek.
A versenyeknek számos funkciójuk lehet a tehetséges személyek életében. Fülöp és munkatársai (2016) 32 tehetséges fiatal felnőttel folytattak félig strukturált interjút a versengés és a versenyek szerepéről a tehetségük kibontakozásában. A résztvevők döntő többsége saját akaratából ment versenyekre, és a tanári és szülői támogatás, illetve a diák saját motivációja a versenyben való részvételre összhangban volt. A versenyeknek sokféle pozitív funkciót tulajdonítottak, és csak kevés negatív következményét sorolták fel.