2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.5. Tehetséggondozás a fizikatudományban

2.6.5.1. A tehetségről elméletileg fizikus szemmel

A tehetségfogalom Gardnerhez köthető felfogása szerint (Gardner, 1983) az intellektuális képességek sokféle területre terjedhetnek ki, de nem egyforma intenzitással. A fizikatudomány terén megnyilvánuló tehetség kapcsolatba hozható az általános tehetséggel, de speciális gondolkodási képességeket feltételez. Ezek a tehetségek az általános értelmi képességek mérése alapján nehezen szűrhetők ki, mivel ezek a speciális képességek később alakulnak ki, ellentétben például a matematikai vagy a zenei képességek viszonylag korai megnyilvánulásával. Ezért a fizikából tehetségesek azonosításához gyakorlatias megközelítés szükséges. Ebben nagyon nagy szerepe van a tanárnak. A tanári tapasztalat alapján a tehetségek azonosítása során érdemes az objektív (valamilyen mérés) és szubjektív eljárásokat vegyesen alkalmazni. Ugyanis a tanulóval napi kapcsolatot tartó tanár olyan tehetségre utaló mozzanatokat is észrevehet, melyeket a tesztek nem mérnek. Ezért is különösen helytállónak fogadhatjuk el azt a megközelítést, hogy a tehetségfejlesztést terjesszük ki minden olyan tanulóra, akit erre meg tudunk nyerni, illetve aki maga csatlakozni szeretne. Ebben a vonatkozásban Ranschburg Jenő álláspontját követve mérőeszközeinket úgy kell beállítanunk, hogy helytelen kritériumszint ne okozza rátermett gyerekek kimaradását a tehetségesnek minősülő populációból (Ranschburg, 2004).

Ha a tanulók oldaláról közelítünk a témához, számolni kell azzal, hogy sok diák nem szereti a fizikát. Ezt támasztja alá az a vizsgálat, melyben a szerzők – Papp és mtsai (2018) – megállapítják, hogy a magyar diákok fizikát „nem szeretem” százalékai jóval felülmúlják a nemzetközi százalékokat. Miért? Mert nehéz – válaszolják többnyire. Néhány tanulói válasz a miértre:

nehéz megérteni;

nagy szerepet játszik a logika;

sok a jel és összefüggés;

száraz, bonyolult, elvont;

sok idő kell hozzá;

sok a számolás;

összetett, logikus gondolkodást igényel.

A fizikatudományban valóban sikeres tehetségek egy igazán komplex képességrendszernek vannak – kell, hogy legyenek – a birtokában. De a 13-14 évesek tantárgyi ismeretei még szűkek, más területen mutatott (pl. matematika) eredményeik alapján azonosíthatók tehetségesként. Intelligenciaprofiljukban többnyire a logikai-matematikai terület a domináns. Ebben a korcsoportban sok esetben a tanulmányi teljesítmény a mérvadó. Másrészt a fizika belső logikája még a szakembereket is két jelzővel illeti: van elméleti és kísérleti fizikus. Éppen ezért és a fentebbi felsorolás alapján is a fizikából tehetségesek esetében sajátos részterületeket különíthetünk el a tehetségek azonosítása során. Természetesen a határok nem húzhatók meg élesen, csak a tárgyalást könnyítik meg, a valódi tehetséghez mindegyik szeletnek elég erőteljesnek kell lennie.

Következő fejezet: >>> 2.6.5.1.1. A tanulásban tehetségesek