2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.5. Tehetséggondozás a fizikatudományban

2.6.5.3. A tehetségfejlesztés lehetőségei a fizikatudományban

2.6.5.3.3. A matematikában tehetségesek fejlesztése

A fizika által használt matematikai ismeretek közül csak a legmarkánsabbakat emeljük ki, fizikai tartalommal alátámasztva. Az érintett korosztályokra nem térünk ki.

Számolás, mértékváltások, számológép-használat – minden számolási feladatban szükséges.

Egyenletek megoldása – minden számolási feladatban szükséges.

Algebrai kifejezések, paraméteres egyenletek – mértékegységek kezeléséhez elengedhetetlen, gondolkodtató kérdésekben segítség lehet.

Függvények, diagramok – időbeli folyamatok jellemzése mechanikában, állapotsíkok hőtanban, két vagy több mennyiség kapcsolata bármely témakörben, értelmezés csillagászatban.

Vektorok – kinematika, dinamika, mágnesességtan.

Geometriai alapfogalmak – optika, kinematika.

Testek geometriai adatai – hidrosztatika, merev testek, elektromágnesség.

Statisztika – mérések, részecskemodell.

A matematikából tehetségesekről tudni kell, hogy ez a képesség viszonylag hamar megmutatkozik, és a legintenzívebb fejlődési szakaszuk az ifjúkor. Tehát középiskolás korukban jól terhelhetők. Az ő esetükben fordul elő leginkább a gyorsítás mint fejlesztési stratégia, akkor is, ha csak azt a bizonyos látens formáját alkalmazzuk. A szögfüggvények derékszögű háromszögbeli alkalmazását, másodfokú egyenletek megoldóképletét, a differenciálszámítás szeleteit szinte a tanulók kényszerítik ki, illetve önállóan sajátítják el.