2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.5. Tehetséggondozás a fizikatudományban

2.6.5.3. A tehetségfejlesztés lehetőségei a fizikatudományban

2.6.5.3.5. Tehetségfejlesztő stratégiák, technikák a fizikatudományban

Mit jelent a gazdagítás (dúsítás), gyorsítás a fizikai tehetségfejlesztésben?

Gazdagítást alkalmazunk akkor, amikor a fogalmakat rejtvénybe csomagoljuk, a sebességet vektorként kezeljük, az ok-okozati összefüggéseket kísérleten, mérésen keresztül kutatjuk, ha példákat soroltatunk a jelenségek megnyilvánulásaira, ha egy elv alapján működő eszközt barkácsoltatunk vagy egy szemléltető animációt készíttetünk. Tulajdonképpen bármit felsorolhatnánk, ugyanis a fizikából tehetségesekkel való foglalkozás a leggyakrabban dúsítást takar.

A gazdagítás fajtái (területei) az alábbiak lehetnek:

Mélységben történő gazdagítás. Ennek során – elsősorban szakköri keretekben – lehetőséget kínálunk a mindenki számára előírt tananyagban való elmélyedésre. Például: vektorok szerepe a fizikában (erők, lendület), ütközések részletezése, elektromos hálózatok, termodinamikai problémák, elektromos és mágneses mezők.

A tartalmi gazdagítás során olyan tananyagrészeket építhetünk be, melyek a mindenki számára kötelező tananyagon túlmutatnak. Például: elmélyedés a gyorsuló kör- és forgómozgásban, tehetetlenségi erők a feladatmegoldásban.

A feldolgozási képességek gazdagítása főleg interdiszciplináris tevékenység közben alkalmazható. A tanulói tehetség és kreativitás többnyire abban mérhető, hogyan viszonyul egy probléma megoldásához, és azt hogyan tudja megoldani. A megoldás legtöbbször azt jelenti, hogy az adott fizikai szituációt a matematika nyelvén is meg kell tudni fogalmazni. Tehát jártasnak kell lenni mérési adatok elemzésében, fizikai mennyiségek közötti matematikai függvénykapcsolatok felismerésében, egyenletek, egyenletrendszerek kezelésében, trigonometriai összefüggések felismerésében.

Tempóban történő gazdagítás, mely egyfajta gyorsításnak is elkönyvelhető (lásd ott).

A gyorsítás stratégiája nem jellemző, de a lehetőség törvényileg is biztosított. Fizikából ritka, de előfordulhat, hogy egy tanuló osztályozó vizsgát tesz a be nem fejezett év(ek) anyagából. A tehetségfejlesztési gyakorlatban házi használatú kifejezéssel látens gyorsításnak nevezhetnénk azt, amikor versenyre készülés vagy pályázati anyag készítése céljából a tananyag egyes témaköreit időben hamarabb tárgyaljuk.

A feladatmegoldás és szerepe a tehetségfejlesztésben külön kifejtést is érdemelne.

Gyakran illeti kritika a fizika tanítását abban a vonatkozásban, hogy a feladatok megoldásával elveszi a tanulók kedvét a tantárgytól. Reguláris keretek között is helye van még a „számolási példáknak” is – természetesen megfelelő arányban és formában –, a tehetséggondozásban viszont nélkülözhetetlen eszköz. Az ismeretek működtetése egy magasabb gondolkodási szint, ami célja, sőt közbülső lépcsőfoka a fejlesztésnek. Takács (2006, 3–6.) szavaival: „A feladatmegoldó készség szerepe korunkban már vitathatatlanul fontosabb, mint a nagy mennyiségben tárolt ismeretanyag és annak reprodukálási képessége. […] Nem felidézés, hanem aktualizálás.”

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.5.4.1. Az infokommunikációs technika szerepe