2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.5. Tehetséggondozás a fizikatudományban

2.6.5.3. A tehetségfejlesztés lehetőségei a fizikatudományban

2.6.5.3.1. A tanulásban jók fejlesztése

A tanulásban tehetségesek nem igazán alkotnak külön csoportot, köztük vannak a fizikából kiemelkedően tehetségesek is. Fejlesztésük az általános képességfejlesztést jelenti, ami minden tanárnak minden tanulóval szembeni kötelezettsége. Ezért ennek útjai viszonylag általánosan ismertek. Az e témában elmondottak formában és tartalomban egyaránt vonatkoztathatók minden speciálisabb fejlesztésre is.

A fizika tanulásának a titka nagyon sok esetben a precíz fogalmi alapozásra épülő, sokoldalú alkalmazás, és gyakorlással bizonyos rutin megszerzése. A tanításnak is valami hasonló strukturális felépítést célszerű tükröznie (2.6.5.1. ábra).

Az absztrakciós, asszociációs készséget is fejlesztjük, ha a megértést analógiákkal segítjük (Zalai, 2006; Radnóti, 2010). Ez valójában modellalkotás, ami egyébként is bevett eljárás a fizikában, lásd bolygómodell, atommodellek, héjmodell stb. Mi is alkothatunk olyan párokat, amelyek vagy képi asszociáció útján segítenek, vagy tartalmi párhuzam által. Előbbire példák: áramkör – vízvezeték vagy folyó; részecskék – játszó vagy pénzt cserélgető gyerekhad; anyag kettős természete – egy henger oldalnézeti és felülnézeti képe. Az utóbbi például a forgómozgás kinematikájának és dinamikájának tárgyalása a haladó mozgás alapján, vagy a gravitációs és elektrosztatikus mező összehasonlítása. De még milliónyi technikát lehetne sorolni példákkal alátámasztva.

Következő fejezet: >>> 2.6.5.3.2. Gondolkodásban tehetségesek fejlesztése