2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.10. Sporttehetség-gondozás holisztikus szemléletben

2.6.10.6. Komplex sporttehetség-gondozó programok

A Magyar Géniusz Program keretében valósult meg a Kék Bolygó Tehetségpont sporttehetség pilot projektje. A 2010–11-ben kivitelezett program célja a sporttehetségek fejlődésének párhuzamosan több szintű (kognitív, érzelmi, szociális) támogatása volt. Az elméleti alapot az integratív sporttehetségmodell és az ennek hátterével végzett, korábban bemutatott sporttehetség-kutatás adta. A programban egy sportszervezetektől független, de azokkal szorosan együttműködő tehetségpont nyújtott nem sportágspecifikus, ingyenes szolgáltatásokat utánpótlás-sportolók és szociális környezetük (szüleik, edzőik, tanáraik) számára Debrecenben. A következőkben a projekt elemeit és azok célját mutatjuk be:

(1) Korrepetálás sportolóknak. Ennek célja az iskolai nehézségek esetén történő segítségnyújtás volt. Az iskolai gondok hatással lehetnek a sportbeli fejlődésre, és ez fordítva is igaz. A sporttal kapcsolatos problémák elvehetik a sportoló figyelmét az iskoláról. Sokszor elvárásokat támasztunk a fiataloknak, hogy mindkét színtéren teljesítsenek jól. Az iskolai követelmények folyamatos növekedése, a mindennapos edzésmunka és a hétvégi utazások-versenyzések ugyanakkor gyakran a gyerekek fizikai, illetve mentális kifáradásához vezetnek. Főleg azokat fenyegeti a testi-lelki kiégés és az ezzel járó sérülések, betegségek, teljesítményproblémák veszélye, akik mindkét területen lelkiismeretesen akarnak teljesíteni, de valamelyiken nem olyan jók a képességeik, hogy könnyedén vegyék az akadályokat (például könnyedén megértik, és szinte már az órán megtanulják a tananyagot), hanem jelentős erőfeszítéseket kell tenniük az elvárt teljesítmény érdekében (például mindennap edzés után még késő estig tanulniuk kell). Az is problémát okozhat, ha valaki a sporttal járó hiányzások miatt elmarad tananyagokkal, melyek egymásra épülnek. Ilyenkor a tanuló gyakran elveszíti a fonalat, és a kiesések hosszú távú teljesítményproblémákhoz vezethetnek.

(2) Stresszkezelési tréning edzőknek. Sok sportágban nemcsak a sportolókra irányulnak nagy teljesítményelvárások, hanem edzőikre is. A labdarúgásban például az U16-os és U17-es korosztályos csapatok eredményessége dönti el, hogy egy akadémia kiemelt státuszban marad-e. A kiemelt státusz pedig hatalmas anyagi erőforrással jár, ami meghatározó az egész szervezet működésére nézve. A 8 csapat részvételével zajló I. osztályú bajnokságban ez mind az edzőkre, mind 15-16 éves tanítványaikra nagy terhet ró. Az edzőknek fontos feladata, hogy a sportolók fölé mintegy védőernyőt húzzanak a szülők, a közönség vagy a szervezet túlzó elvárásaival, esetleges negatív impulzusaival szemben. Ahhoz, hogy ebben sikeresek legyenek, maguknak is jól kell tudni kezelni a tevékenységből adódó stresszt. A stresszkezelési tréning célja ebben való segítségnyújtás volt a szakemberek részére.

(3) Stresszkezelési tréning szülőknek. Ha rendszerszemléletben gondolkodunk, akkor elfogadhatjuk, hogy a gyermek számára a család tudja a legbiztosabb támogató hátteret nyújtani. Ha a családi rendszerben sok feszültség kering, az minden területen negatívan befolyásolhatja fejlődését. A szülők számára nyújtott stresszkezelési tréning célja a családok támogatása volt e háttér erősítésében.

(4) Egyéni pszichológiai tanácsadás sportolóknak. A sportpszichológiai felkészítés alapvető fontosságú lenne minden versenysportoló számára. Ugyanakkor viszonylag kevesen jutnak hozzá annak lehetőségéhez, hogy pszichológussal dolgozzanak. A tehetségpont egyik fő célja ennek biztosítása volt.

(5) Családi konzultáció. A családi konzultáció célja a súlyosabb, családdinamikai problémákból adódó nehézségekben való segítségnyújtás volt.

(6) Olimpikonok által tartott előadások. A tehetségüket már valóra váltó, sikeres sportolók pozitív mintát, példaképet nyújtanak a fiatalok számára. Az előadások célja az ilyen irányú inspiráció elősegítése volt.

(7) Sportszakemberek által tartott ismeretterjesztő előadások edzők, szülők részére. Az előadások célja az információáramlás, az új szemléletek, módszerek megismertetése volt elsősorban a sportpedagógia és sportpszichológia területéről.

(8) Csapatpszichológia. A program célja utánpótlás sportcsapatok mentális támogatása volt. A foglalkozásokon a csapatépítésen és a mentális fejlesztésen túl fontos szempont volt a fiatal sportolók közösségében olyan általános emberi értékek erősítése, mint a tisztelet, a pozitív kommunikáció vagy az odafigyelés.

(9) Komplex sporttehetség-fejlesztő csoportos tréning. A tréninget egyéni sportolók számára dolgoztuk ki. Cél volt, hogy a közösség erejét, dinamikáját használjuk abban, hogy saját aktuális életfeladataik és a sportbeli célok összehangolódhassanak, a kiteljesedést, fejlődést, önállóságot a versenysport élményeiben megtalálhassák.

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.10.7. Tényleg tehetsz érte – Tudatosság és a képességek felszabadítása