2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.4. Tehetséggondozás a kémiatudományban

2.6.4.6. Számítógépes programok a tehetségfejlesztés szolgálatában

Az internethasználat és a tanulás kapcsolatában felmerülő új kihívások (Tót, 2007) ismeretében a korábbiaknál hatékonyabb ismeretelsajátítás és személyiségfejlesztés tervezhető a tehetségek gondozásában. Figyelembe kell vennünk az alábbi, újonnan felmerülő tanulói szemléletbeli és pszichikai változásokat (Tari, 2011):

A képi és hanginformációk kerülnek a középpontba, miközben az olvasási készségük gyengül.

A megfelelő kritikus gondolkodás hiányában nehéz kiszűrni, mit fogadhatnak el helytálló információként.

Az interneten elérhető anyagok sok esetben nem illeszkednek az iskolában megtanultak rendszeréhez, így nem alakul ki belőlük használható tudás.

Gondolkodásuk fejlesztéséhez nem járul hozzá az a tény, hogy szinte azonnal választ kaphatnak felmerülő kérdéseikre.

A rövid idő alatt érkező információözön miatt kevésbé tanulnak meg egy dologra koncentrálni, melynek következménye az lehet, hogy a tananyag feldolgozása során unatkoznak, gondolataik elkalandoznak, figyelmük nem lesz tartós. Ez érthető, hiszen a világhálón, a virtuális világban is ide-oda kattintanak, ha egy dolog már nem köti le őket.

Beszűkülnek, egyoldalúvá válnak a kommunikációs csatornák, a visszajelzésekre nem sok lehetőség adódik.

Az empátia készsége nem vagy kevésbé alakul ki, a narcisztikus vonások felerősödnek.

Az internethasználatnak számtalan kihasználható előnye ismert a tehetségek gondozásában.

Az alábbi lehetőségeket mérlegelve eredményesebben taníthatunk:

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.4.6.1. A világhálón elérhető egyéb tanítási tartalmak