2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.4. Tehetséggondozás a kémiatudományban

2.6.4.6. Számítógépes programok a tehetségfejlesztés szolgálatában

2.6.4.6.2. Az IKT-eszközök használatának jövőbeli lehetőségei

Az új mobilkommunikációs eszközök, a tabletek, iPadek, okostelefonok kiszélesítik az oktatási lehetőségek horizontját. Folyamatosan bővülnek a médiatartalmak elérési lehetőségei, lehetővé teszik a tantermeken kívüli tanítást; például üzemekben, múzeumokban történő óratartást.

Mobiltelefon-használattal egyszerű órai kísérletek végezhetők el (Bohdaneczkyné és mtsai, 2015). Egy példa erre:

Vezetőképesség vizsgálata mobiltelefon érintőképernyőjén:

Tegyünk védőfóliát (folpack) a készülékre, majd érintsünk a képernyőhöz fémdarabot, papírt, sót, cukrot, grafitrudat. Amennyiben a telefon működésbe lép, akkor a vizsgált anyag vezeti az áramot.

Az új tanulási módszerekben előtérbe kerül a digitális játékalapú tanulás módszere (digital game-based learning), melynek jellemzője, hogy játékosan tanítja meg a tananyagot, szakmai tartalomba ágyazva fejleszti a tanulók gondolkodási képességeit.

Irodalom

Arányiné Haman Ágnes (2004). Kooperatív tanulási és tanítási technikák alkalmazása a kémiaoktatásban. Budapest: Flaccus Kiadó.

Balogh László (2008). A tanórai tehetségfejlesztés lehetőségei: differenciálás, szervezeti keretek, gyorsítás. In Balogh László, Koncz István (szerk.), Kiterjesztett tehetséggondozás. Professzorok az Európai Magyarországért. Budapest: Európai Magyarországért Egyesület, 59–60.

Bohdaneczkyné Schág Judit, Balogh László (2010). Tehetséggondozás a közoktatásban a kémiatudományban. Budapest: Magyar Tehetséggondozó Szervezetek Szövetsége.

Bohdaneczky Lászlóné, Sarka Lajos, Tóth Zoltán (2015). Kémiatanárok szakmódszertani továbbképzése. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.5. Tehetséggondozás a fizikatudományban