2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai

2.4.3. A tehetséges gyerek, fiatal gyenge oldalának fejlesztése

2.4.3.4. A tehetségesek személyiségének fejletlenségéből, zavaraiból fakadó főbb problémák

A korábban bemutatott komplex tehetségmodellekben (pl. Mönks–Renzulli, Czeizel) fontos összetevő a tehetségkomponensek között a feladat iránti elkötelezettség, vagy általánosabban nevén a motiváció. Ez olyan személyiségtényezőket foglal magában, amelyek biztosítják a magas szintű teljesítményhez az energiát: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. A képességeket bármilyen magas szintre is vigyék, e háttértényezők fejlesztése nélkül nincs érdemi tehetséggondozás. Gyakran ezek alacsony színvonala vagy egyenetlen volta okozza a tehetséges tanulóknál az alulteljesítést. A konkrét okokat keresve azt találták, hogy a tanulói személyiségből fakadóan négy kiemelt tényező játszik elsődlegesen szerepet a tehetségesek jó teljesítményének akadályozásában: a gyerek, fiatal önértékelésének irrealitása, belső érzelmi labilitása, szociális éretlensége, valamint az agresszivitás (Gefferth, 2000).

Kutatók elemezték Dabrowski (1937) tehetségesekre vonatkozó személyiségelméletét (vö. Silverman, 1993; Mendaglio, 1995; Cross és mtsai, 1996; Piechowski, 1986, 1995). Ebben az elméletben (vö. Mönks és Ypenburg, 2011) Dabrowski azt fogalmazta meg, hogy a tehetséges egyének szuperérzékenységet mutatnak számos területen: pszichomotoros, intellektuális, szenzuális téren, valamint a képzelőerő és az érzelmek területén. Ez a túlérzékenység úgy írható le, mint kiterjesztett tudatosság, megerősödött érzelmek és az intellektuális és/vagy fizikai tevékenység megemelkedett szintjei, s ezek miatt is különös figyelmet kívánnak a tehetségígéretek.

A tehetséges diákok esetében gyakran előfordul az egyenetlen fejlődés is; e jelenséget aszinkron fejlődésnek nevezik (Delisle, 1992; Silverman, 1993). Egy másik, a szakirodalomban gyakran említett jellemző tulajdonság a tehetségesekre, a maximalizmusra való hajlandóság (Webb és mtsai, 1982). A maximalizmus elégedetlenség az egyén ideális és tényleges teljesítménye között fennálló eltérés miatt. A tehetséges gyermekek egy másik gyakori jellemzője a túlzott önkritikára való hajlandóság. A tehetséges tanulók ugyancsak gyakran emlegetett jellemzője a multipotencialitás (Silverman, 1993). A multipotencialitás arra vonatkozik, hogy sok tehetséges tanuló nagy érdeklődést mutat több speciális terület iránt is, és ebből is fakadhatnak problémák (vö. Cross és mtsai 1991, 1995, 1996).

Következő fejezet: >>> 2.4.3.4.1. Kiemelt jelentőségűek az énkép, önértékelés problémái a tehetségeseknél