2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai

2.4.3. A tehetséges gyerek, fiatal gyenge oldalának fejlesztése

2.4.3.1. Gyakran előforduló gyenge oldal: a tehetséges fiatal motiválatlansága

2.4.3.1.2. A fejlesztés lehetőségei a hatékony teljesítményértékeléssel

Már az előzőekben is felvillant, hogy a tanulói siker- és kudarcérzés nagymértékben függ a pedagógusok értékelő tevékenységétől. Ugyanazt a teljesítményt kudarcként és sikerként is megélheti a gyerek – a pedagógus (és természetesen a szülő) értékelő módszereitől függően. A következőkben áttekintjük a legfontosabb szempontokat, amelyek úgymond megkerülhetetlenek a sikeres értékelő munkában. Felsorolásszerűen, mintegy összefoglalva az eddig leírtakat (vö. Balogh, 2006, 2012; Buda M., 2004; Csíkszentmihályi, 2010, 2016; Szabó M., 2004; Szabó L., 2005; Vajda és Kósa, 2005):

Az értékelés funkciói közül jobban kell érvényesíteni a fejlesztő funkciót.

A tanulói tevékenykedés során olyan légkört kell teremteni, amely a tanulói képességek maximális kibontakoztatását teszi lehetővé a feladathelyzetben.

A képességek, a tudás mérése közben az egész embert figyeljük, az értékelés legyen humánus.

A tanulóknak érezniük kell, hogy munkájuk eredményes. Ez ad újabb erőt a feladatok megoldásához.

A tanulóknak ismerniük kell az egyes érdemjegyekhez fűződő követelményeket.

Az értékelés eszközrendszerében fontos elem az osztályozás, de csak az egyik eszköz. Annál jobban tudom megvalósítani a fejlesztő értékelést, minél gazdagabb az értékelési eszközrendszerem.

A fentiekben azokat a tényezőket vettük szemügyre, amelyek leginkább meghatározzák a gyerekek tanuláshoz fűződő viszonyát, de itt sem lehet figyelmen kívül hagyni a család és az iskola együttműködését (vö. Balogh és mtsai, 2014); Balogh és Koncz, 2008; Harmatiné, 2011, 2013; Mező, 2004; Páskuné, 2004; Révész, 2015). Erről a kérdéskörről részletesen e kézikönyv 3.1. fejezetében olvashatnak.