- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.3.1. A tehetségfejlődés időperspektívája
2.3.1.4. Pszichoszociális változók mint a tehetségfejlődés meghatározó faktorai
Mint azt Neihart (2015) hangsúlyozza, a tehetségfejlődés nem „magánvállalkozás”, erős társas jellege miatt kiemelt fontosságú a megfelelő társas támogatás megléte. A kutatások alapján az első gyermekévekben a családi támogatás bizonyul a legkritikusabb tényezőnek, hiszen sokszor itt és ekkor dől el, hogy a tehetség egyáltalán elkezd-e kibontakozni vagy sem. A későbbi fejlődési szakaszokban fokozatosan csökken a családi rendszer jelentősége (természetesen nem szűnik meg), de egyre inkább a mentorok, szekértő tehetséggondozó pedagógusok veszik át a szerepét. A család, az iskola, a társadalom és a tehetségfejlődés kapcsolata igen komplexnek mondható, így e témakörből kiemelünk néhány meghatározó megállapítást (bővebben: Neihart, Pfeiffer és Cross, 2015).