- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.3.1. A tehetségfejlődés időperspektívája
2.3.1.2. Korai általános és speciális tehetségjegyek; a fejlődés életkori sajátosságai
2.3.1.2.1. A tehetség korai általános jegyei
Fejlődéslélektani kutatások alapján a később tehetségesként azonosított személyek csecsemőként az újszerű ingereket előnyben részesítették a megszokottakkal szemben. Ezek a gyermekek újszülöttként expresszívek, éberek és a környezeti ingerekre válaszkészek. Értelmi fejlődésükben később is kulcsfontosságú jellemző marad a kíváncsiság, a környezetre irányuló szenvedélyes érdeklődés, valamint a figyelem és a kiváló memória (Dalzell, 1998, idézi: Harmatiné Olajos, 2014b). Fontos megjegyezni, hogy nagyon lényeges az a jellemző, amit a szülők leggyakrabban észrevesznek. Annak a gyermeknek a fejlődését, aki már pár hónaposan kimondja első szavait, bizonyosan szokatlannak minősítik. Ugyanakkor annak a gyermeknek az átlagot megelőző fejlettségét nem olyan könnyű felismerni, aki reflektív, csendes, elmélyült gondolkodó és nem kezd el beszélni kortársainál hamarabb, (Lovecky, 2004).
Szülői megfigyelések szerint a legtehetségesebbek születésüktől egyfajta koraérettséget mutattak egy vagy több fejlődési területen. E jelenséget a 130–140 IQ-val rendelkező gyerekeknél is már gyakran lehet tapasztalni. Rogers és Silverman
szokatlan éberség már csecsemőkorban is,
már csecsemőkorban sokáig tud figyelni egy adott dologra,
átlagosnál kisebb alvásigény, „hiperaktívnak” tűnő,
gondozóját már nagyon korán felismeri/mosollyal reagál rá,
az egyes fejlődési szakaszokon gyorsan átjut,
kortársainál gyorsabb a mozgás- és beszédfejlődése,
igen sok energiája van, nehezen fárad el,
emlékezete kiváló,
Következő fejezet: >>> 2.3.1.2.2. A tehetségfejlődés főbb jellemzői gyermek- és serdülőkorban