2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai

2.3.1. A tehetségfejlődés időperspektívája

2.3.1.2. Korai általános és speciális tehetségjegyek; a fejlődés életkori sajátosságai

2.3.1.2.2. A tehetségfejlődés főbb jellemzői gyermek- és serdülőkorban

Sok tehetséges gyermek két-hároméves korára gazdag szókinccsel rendelkezik, és beszédében összetett mondatokat, illetve komplex nyelvi struktúrákat használ. Ilyenek az időviszonyokra utaló szavak, mint például: tegnap, este; felsorolások, melyeket másfél évesen „és”-sel köt össze; két-évesen olyan szavakat használ, mint például: hanem, is, mégiscsak, múltkori, kedvenc. A színek és formák ezen életkorban történő megnevezése pedig fejlett fogalmi képességekre utal. Ezek a gyermekek nagyon tanulékonyak és képesek arra, hogy az elsajátított dolgokat új helyzetekben is alkalmazzák. Gyakran tapasztalható, hogy élénken érdeklődnek a matematikai fogalmak, számok iránt.

Már négy-ötévesen használhatnak számológépet, például négyzetgyökszámoláshoz, vagy akár fejben is összeadnak négyjegyű számokat. Érdekességként említhető, hogy már korán megmutatkozó, kiváló humorérzékkel rendelkezhetnek. Kedvelik a szójátékokat, maguk is kitalálnak ilyeneket. Ezek a gyerekek élvezik a létezést, tanulást és cselekvést. Éber óráik nagy részét tanulással töltik, alig várják, hogy iskolába menjenek. Nagy képzelőerejük és kíváncsi természetük van. Kortársaiknál magasabb színvonalú, komplexebb játékokat játszanak, képzeletben létrehoznak teljes országokat, sportcsapatokat, stb., illetve kitalálnak igen összetett szabályú játékokat, melyeknek lépéseit, játszmáit fejben meg is őrzik (Lovecky, 2004).

Mint láthatjuk, a korai tehetségjegyek között számos olyan jellemző van, mely serkenti a tehetségfejlődés folyamatát, ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy ugyanezek a jellegzetességek akár problémák forrásai is lehetnek – már kisgyermek- vagy óvodáskorban is. Például a kíváncsiságból fakadó rengeteg kérdés a környezet számára akár irritáló is lehet, a gyors felfogóképesség miatt pedig gyakran unatkozhatnak. Kiváló verbális képességeiket pedig akár mások manipulálására is használhatják (Pound, 2004).

Hat és tizenkét éves kor között a tehetséges gyerekek a számukra érdekes dolgokkal kapcsolatban továbbra is kíváncsiak és szenvedélyesek. Kiemelkedő belső motiváció, figyelem, kitartás, a magas szintű elsajátításra irányuló vágy, a kihívások keresése jellemzi őket. Már általános iskolás korban képesek kifinomult analitikus problémák megoldására, konkrét adatokból általános alapelvek megfogalmazására. Megértik, illetve megtalálják az írott szövegek szimbolikus jelentését. Az adatok halmazában felismerik az általános jelentést és mintázatot, így kortársaiknál magasabb absztrakciós szintet érnek el. Képesek a társas interakciók, általános és morális kérdések kifinomult elemzésére. A korai serdülőkor fontos fordulópont számukra, hiszen ekkor sokan közülük már készen állnak arra, hogy tanulmányaikban gyorsabban haladjanak előre. Serdülőkortól nemcsak a gyorsabb haladásra, hanem több tartalomra is vágynak – azaz a gazdagítás iránti igényük is megnő. Ezen speciális szükségletek figyelmen kívül hagyásakor unatkoznak, s nem ritkán elkezdenek saját, titkos tanmenetükön, szellemi kalandjukon dolgozni, vagyis a hagyományos iskolai kereteken önállóan túllépni (Lovecky, 2004).

Fontos tudni és ismételten hangsúlyozni, hogy – bár a tehetség jelei korán megjelennek – gyakori jelenség, hogy a finomabb vagy éppen a kevésbé szokványos jelek észrevétlenek maradnak. Ennek pedig az a következménye, hogy a tehetségígéret nem kapja meg azokat a serkentő, támogató környezeti ingereket, amelyek szükségesek lennének a számára. Ez az észrevétlenség jobban veszélyezteti azokat a gyerekeket, akik nem a verbális területeken rendelkeznek kiemelkedő adottságokkal. Ha életük későbbi szakaszában mégis hozzájutnak a fejlődésükhöz szükséges támogatáshoz, e gyermekeket általában úgynevezett „későn érő tehetségeknek” minősítik (Harmatiné Olajos, 2014b).

Következő fejezet: >>> 2.3.1.2.3. A csodagyerekek sajátosságai