- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.3.1. A tehetségfejlődés időperspektívája
2.3.1.4. Pszichoszociális változók mint a tehetségfejlődés meghatározó faktorai
2.3.1.4.3. Pozitív pszichológiai szemlélet az iskolában, kreatív klíma, a mindset szerepe a képességek kibontakoztatásában
A pozitív pszichológiai szemlélet iskolai vonatkozásban azokra a pszichoszociális jellemzőkre, személyiségjegyekre és környezeti tényezőkre koncentrál, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges belső motiváció, elkötelezettség, kitartás, a fejlődés és tanulás iránti nyitottság, kreativitás és a társadalmi felelősségvállalás hangsúlyozásában jelölik meg az optimális fejlődés feltételeit (bővebben: Péter-Szarka, 2015
A kreativitást serkentő környezeti tényezők kiemelt elemének tekinthető az úgynevezett kreatív klíma osztálytermi létrehozása. Ennek a munkaszervezetekben és az iskolai szervezetekben egyaránt négy kritériuma ragadható meg, melyek mindegyike egyaránt szükséges a kreativitást támogató légkörhöz. Ezek a következők (Ekvall, 1983; idézi: Péter-Szarka, 2014, 9.):
kölcsönös bizalom, átlátható kapcsolatok, nyitottság, az új ötletek, elgondolások támogatása,
kihívás és motiváció,
szabadság és autonómia az információk felkutatásában, a kezdeményezés lehetősége,
a nézőpontok, a tudás és tapasztalat sokszínűsége, lehetőség egymás véleményének megismerésére.
Az ingergazdag környezet, a kíváncsiságot felkeltő könyvek, tárgyak mellett a kreatív alkotás létrejöttében igen nagy szerepe van a gyermekek körül lévő felnőttek hozzáállásának is. A kreativitást serkentő felnőtt pozitív mintaadással, útmutatással, humorral, továbbá beleélő képességgel (empátia) rendelkezik. Arra bátorítja a gyermeket, hogy keresse a különböző lehetőségeket, a „járatlan utat”, azaz új megoldásokat és új gondolkodási irányokat. A gyermek kreativitását támogató felnőtt:
(1) Aktívan figyel, kivár.
(2) Elfogadja a gyermek döntéseit.
(3) Hangsúlyozza az önállóságot.
Következő fejezet: >>> 2.3.1.5. A felnőttkori tehetség jellemzői