2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai

2.3.1. A tehetségfejlődés időperspektívája

2.3.1.5. A felnőttkori tehetség jellemzői

A felnőttkori tehetség jellemzőivel kapcsolatban számos leírás, lista létezik. Roeper (1991) a komplex intellektuális képességeket, a másoktól való különbözőség érzését, azt, hogy úgy érzik, saját kreativitásuk elárasztja őket, az introverziót és az egyedüllétre való igényt, az egyéni tanulási módszereket, illetve a mintázatok és trendek meglátásának képességét, a perfekcionizmust, a mások viselkedésének megértésében mutatkozó nehézségeket, továbbá a tekintéllyel/tekintélyszemélyekkel kapcsolatos problémákat, a humor iránti fogékonyságot és az erős moralitást emeli ki.

Jacobsen, a The Gifted Adult (A tehetséges felnőtt) című, igen sokat idézett könyv szerzője is (Jacobsen, 1999) strukturálja az általa összeállított igen részletes tulajdonságlistát (vö. Jacobsen, 1999, 27–28.). A számos jellegzetességet végül három fő személyiségen belüli összetevő köré rendezi, melyek a következők: intenzitás, komplexitás és drive (hajtóerő). Megfogalmazása szerint az intenzitás a tehetségesek „működésmódjában” rejlő mennyiségi különbségeket jelenti, a komplexitás a minőségi eltéréseket, míg a drive a motivációs különbségeket tartalmazza. Közelebbről nézve az intenzitás a magas energiaszint, a magas szintű érzelmi válaszkészség és érzékenység eredője, a komplexitásban pedig az összetett gondolkodás (tanulékonyság, kreatív megoldások előnyben részesítése, önállóság a gondolkodásban, a dolgok újszerű meglátása és összekapcsolása), illetve a perceptivitás (intuíciók követése, problémaérzékenység, metaforák és szimbólumok előnyben részesítése a gondolkodásban) nyilvánul meg. Végül a hajtóerő (drive) fő összetevői: célorientáltság, a sürgetettség belülről fakadó érzése, mely az egyént a saját maga által felállított magas szintű követelmények elérése felé hajtja.

Lényeges kiemelni, hogy a felnőttkori tehetséggel foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy ezen életkorban már alapvetően nem a kiemelkedő potenciálok, hanem a kiemelkedő teljesítmény számít a tehetséget jelző – és nem előrejelző – tényezőnek. Itt már nem a jövőbeli eshetőségekre, „ígéretre” fókuszálnak a tehetségazonosítás során, hanem sokkal inkább a jelenben, illetve a személyes múltban demonstrált képességekre és eredményekre helyeződik a hangsúly.

Következő fejezet: >>> 2.3.2.1. Az aszinkron és diszszinkron fejlődés fogalma