2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai

2.3.1. A tehetségfejlődés időperspektívája

2.3.1.3. A szocioemocionális fejlődés speciális kérdései: az identitás és moralitás fejlődésének jellemzői tehetséges gyermekek és serdülők körében

2.3.1.3.2. A tehetségesek identitásfejlődésének kérdései

Lovecky (1997) a morális érzékenységgel kapcsolatos tanulmányában tér ki az identitással való összefüggésekre. Álláspontja szerint a morális érzékenység kifejlődésének egyik alapja a szilárd éntudat létrejötte, másik alapja pedig a személyes kapcsolatokban rejlő kölcsönösség megértése. Hangsúlyozza, hogy az anya és gyermeke közötti korai kötődés kialakulása alapja az identitás formálódásának. A tehetséges gyerekek pedig a szüleiktől fokozottabban igényelhetik a törődést és a figyelmet (lásd korai tehetség jelek), valamint az egymásra hangolódást. Lovecky szerint a morális érzékenység kezdetét a gyermek és gondozója közti empátia kialakulásában találjuk meg, s ugyanez az alapja az identitás formálódásának és a szelf fejlődésének is.

A témában létező igen csekély számú vizsgálat alapján a tehetségesek személyes identitása (a „Ki is vagyok én?” kérdésre adott válasz) is hamarabb kialakulhat, mint a kortársaké, mert bizonyos tevékenységekben (pl. felsőoktatási tanulmányok) hamarabb részt vesznek, illetve a kognitív fejlődés terén hamarabb jutnak el a Piaget-féle formális műveletek végzéséig (részletesen: Cole és Cole, 1997), mely szintén előfeltétele az identitás kifejlődésének. Ugyanakkor a korábban már említett érzékenységük miatt e folyamattal járó érzelmi zűrzavar és sérülékenység a szokásosnál nagyobb lehet náluk. Az egyenetlen fejlődés is kedvezőtlenül hathat, de a kortársak is kedvezőtlenül ítélhetik meg a tehetséget, ami a valódi képességek és személyiség rejtegetéséhez, „maszkolásához” vezethet (Silverman, 1997; Frank, McBee, 2003).