2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai

2.3.2. A tehetség mint aszinkron fejlődés

2.3.2.2. Az aszinkrónia típusai és szintjei

Az aszinkrónia nem statikus jellegű, nem állandó. Az életkorral és az IQ-szinttel együtt dinamikusan változik, növekszik. Ahogy a tehetséges gyermek fejlődik, a biológiai életkor és a mentális kor aránya az aszinkron területeken megmutatja a meredek fejlődési elágazásokat. A helyzet bonyolultságát mutatja, hogy ráadásul a tehetséges gyermek különböző képességterületeken, különböző szituációkban több eltérő fejlettségi szintet is mutathat: lehet nyolcéves szinten biciklizésben, húszéves szinten sakkozásban, tizenöt éves szinten algebrapélda megoldásakor, és egy kétéves szintjén, amikor megkérik, hogy csokoládéját ossza meg a testvérével (Tolan, 1994; idézi: Silverman, 2015, 31.).

Az aszinkrónia változatossága és megjelenési formája rendkívül gazdag, olyannyira, hogy egyes szerzők ma már aszinkróniákról beszélnek a jelenség kapcsán. A tehetség szakirodalma két kiemelt csoportra fókuszál mint az aszinkron fejlődés legkirívóbb eseteire: az egyik az extrém mértékben tehetségesek csoportja, a másik pedig a kétszeresen kivételes tanulók csoportja. A továbbiakban az utóbbi tehetségcsoporttal foglalkozunk részletesebben.

Következő fejezet: >>> 2.3.2.3.1. A kétszeres kivételesség fogalma