- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.3.2. A tehetség mint aszinkron fejlődés
2.3.2.4. A kétszeresen kivételes tanulók speciális csoportjai
2.3.2.4.3. Tehetség és Asperger-szindróma
Az Asperger-szindrómás személyek (bővebben: Attwood, 2004; Gyarmathy, 2009; Harmatiné Olajos, 2014a) körülbelül 10%-a tehetséges. A vizsgálatok arra utalnak, hogy e csoport tagjai rendelkeznek olyan sajátosságokkal, melyek katalizálják a tehetség megjelenését. Az első ezek közül az úgynevezett „elmevakság”. Ez azt jelenti, hogy az Asperger-szindrómás egyének számára mások lelkiállapotának, érzelmeinek észlelése és értelmezése nehézséget jelent. Az egyik magyarázó elmélet szerint e deficit furcsa módon az eredetiség megnyilvánulását támogatja, azáltal, hogy azokat a személyeket, akik nem tudnak mások „elméjében olvasni”, sokkal kevésbé befolyásolják a kortársak és a társas környezet. Így sokkal inkább képesek megőrizni sztereotípiáktól mentes gondolkodásukat és művészi ábrázolásukat. A másik magyarázó elv szerint saját belső állapotaikra is kevéssé reflektálnak, tehát az éntudatosságuk szintje csökkentnek tekinthető – ez pedig kedvez a Csíkszentmihályi Mihály által leírt áramlatélmények megjelenésének (bővebben: Csíkszentmihályi, 2010).
A második katalizáló jellemzőt a végrehajtó funkciók problémái jelentik. Az Asperger-szindrómás embereknek nehéz előre tervezni, a régi mintákat elhagyva új válaszokat generálni, vagy éppen új követelményekhez alkalmazkodni. A mindennapi életben is számos életvezetési problémájuk származik mindebből, még a tehetséges Asperger-szindrómásoknak is. A szakirodalmi adatok, kutatások alapján úgy vélik, hogy a végrehajtó funkciókért felelős frontális kéreg korlátozott működése felszabadíthat bizonyos speciális képességeket. E felszabadulás eredménye lehet az úgynevezett savant-képességek kifejlődése is (bővebben: Gyarmathy, 2009; Harmatiné Olajos, 2009a; Harmatiné Olajos, 2009b).
Végül a részletekre fókuszáló kognitív stílus tekinthető az utolsó tehetségserkentő karakterisztikumnak. Miközben a részletekre fókuszálnak, torzítás nélkül észlelik a nyers valóságot. Ez az ingerfeldolgozási mód bizonyos területeken – matematika, informatika, művészetek (realista ábrázolásmód) vagy a zene (pl. abszolút hallás) – szintén a tehetség kibontakozásának serkentője lehet.