- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.3.2. A tehetség mint aszinkron fejlődés
2.3.2.4. A kétszeresen kivételes tanulók speciális csoportjai
2.3.2.4.2. Tehetség és ADHD
A figyelemzavaros hiperaktivitással (ADHD) küzdő tehetségeseket Ferek (2010) hiperaktív álmodozóknak nevezi, s kiemeli, hogy remek intellektuális képességeik mellett kivételesen erős érzelmi tűz (érzelmi intenzitás) jellemzi őket. Ez az a sajátosság, mely lehetővé teszi számukra, hogy – szintén kivételes mértékben – koncentrálhassanak (hiperfókuszáljanak) az őket érdeklő dolgokra. Ilyenkor sokkal tartósabban, elmélyültebben foglalkoznak azzal, mint mások. Ferek szerint ezekben az esetekben a hiperaktivitás az ADHD-s tehetségesek számára szinte kiapadhatatlan energiaforrás. Figyelmetlenségük pedig igen sok esetben abból fakad, hogy elméjük tele van ötletekkel és elgondolásokkal, a kalandozó elme pedig kreativitásuk forrása. Figyelmüket gyakran izgalmas belső világukra összpontosítják, nem pedig a számukra unalmas és/vagy egyhangú feladatokra. Impulzivitásukat pedig olyan hajtóerőnek foghatjuk fel, amelynek következtében sok olyan dologba belefognak, amelybe a körültekintő, aggályoskodó személyek sohasem. A felfedezések, újítások jó része származik ilyen lehetetlennek tűnő, akár a józan észnek ellentmondó kihívások elfogadásából. A felsorolásból fakadóan számos ellentmondásos tulajdonsággal, viselkedésjeggyel rendelkeznek. Ízelítőül néhány:
rossz csapatjátékosok,
kockázatvállalók,
a problémákat nem a megszokott szempontok szerint nézik,
saját érdekeik képviseletében maximalisták,
felszínes magyarázatokkal nem elégszenek meg,
rutinszerű feladatokban szétszórtnak, szervezetlennek és lassúnak tűnnek,
fogalmi gondolkodás jellemzi őket: előnnyel rendelkeznek minden olyan területen, ahol fontos a vizualizáció, áttekintés, a 3D-ben való látásmód (bővebben: Ferek, 2010).
Lovecky szerint (2004) a tehetséges ADHD-s gyermek és felnőtt kiemelkedő mértékben lehet empatikus és könyörületes. Vannak közük olyanok, akik energiájukat mások segítésére használják, míg közülük másoknak gondot jelent viselkedésüket és érzéseiket szervezni, így sajnos könnyen előfordul, hogy remek megérzéseik végül is nem bizonyulnak segítségnek. Pszichomotoros gyorsaságuk, gyors válaszkészségük lehetővé teszi, hogy a velük szemben támasztott követelményeket spontán módon, könnyedén teljesítsék.
A tehetség és hiperaktivitás kérdéskör kapcsán mindenképp fontos beszélni arról is, hogy maguk a hiperaktív jegyek és a tehetségjegyek a felszínen sok hasonlóságot mutatnak. Ugyanakkor feltétlenül indokolt a téves diagnózisok elkerülése érdekében a köztük lévő finom különbségeket figyelembe venni. A mindkét csoportra jellemző magas energiaszint, fáradhatatlanság, türelmetlenség megtévesztő lehet, így előfordul, hogy egy tehetséges gyermeket hiperaktívnak minősítenek, de az is megesik, hogy a hiperaktív tünetekben a tehetség jeleit vélik felfedezni (bővebben: Harmatiné Olajos, 2012; Harmatiné Olajos, 2014a).
Következő fejezet: >>> 2.3.2.4.3. Tehetség és Asperger-szindróma