2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai

2.3.2. A tehetség mint aszinkron fejlődés

2.3.2.3. A kétszeresen kivételes tehetségek jellemzői, oktatásuk és nevelésük főbb elvei

2.3.2.3.2. A kétszeresen kivételes személyek személyiségének általános jellemzői

Bár heterogén csoportról van szó, néhány közös jellemző mégis megfogalmazható velük kapcsolatban (Harmatiné Olajos, 2014a; Luna, 2010 alapján):

Kiváló integratív képességekkel rendelkeznek.

Általánosan jellemző, hogy a kétszeresen kivételes tanulók integratív képességei (absztrakt és holisztikus gondolkodás, konceptualizáció) erősebbek, mint diszperzív képességeik (emlékezet, izolált tények használata). Ugyanakkor, mivel igen vegyes összetételű csoportról van szó, e mintázat a kétszeresen különleges személyek bizonyos altípusaira nem feltétlenül érvényes. Az Asperger-szindrómás tehetségesek esetében ez utóbbi képességek kimondottan magas szintűek lehetnek.

Nagy szórás mutatkozik az iskolai teljesítményükben.

Iskolai teljesítményük nagy szórást mutat. Egyes tantárgyakból szerzett kiemelkedően jó eredményeik mellett más tárgyakból konzekvensen igen szerény eredményeket mutatnak fel. Egy kétszeresen kivételes tanuló minden olyan tantárgyban jól teljesíthet, amelyhez téri-vizuális intelligenciára van szükség. Így kiváló lehet geometriából, természettudományokból, művészetekből; ugyanakkor az auditoros-szekvenciális képességeket, valamint a verbális intelligenciát igénylőkből gyengén szerepelhet. Szerény eredményeket produkálhat nyelvtanból, memoriterek megtanulásából vagy történelemből, olyan feladatok esetén, melyek például időrendi sorrendek felállítását kívánják.

Erősségek és gyengeségek egyedi mintázata.

Mind az érzelmi, mind a kognitív területeken sajátos, akár teljesen egyedi mintázatot mutathatnak e személyek (részletesen: Harmatiné Olajos, 2014a), melyek individuális jellegéből az is következik, hogy azonosításuk sem történhet uniformizált protokollt és csak formális eljárásokat követve. A különböző területen kimutatható kettősségek (erősségek és gyenge pontok léte) természetesen speciális nevelési, valamint társas-érzelmi szükségleteket eredményeznek, melyek sajnos gyakran nem kerülnek kielégítésre, így e tanulók tehetségfejlődése akadályokba ütközik. Az iskolákban leggyakrabban az tapasztalható, hogy a – látszólag – ellentmondásos tanulási eredményeket mutató, kétszeresen kivételes diákoknál legfőképpen az elégtelen mértékű erőfeszítéssel, alulteljesítéssel és motiválatlansággal magyarázzák a hullámzó teljesítményt a pedagógusok.