2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai

2.3.2. A tehetség mint aszinkron fejlődés

2.3.2.3. A kétszeresen kivételes tehetségek jellemzői, oktatásuk és nevelésük főbb elvei

2.3.2.3.1. A kétszeres kivételesség fogalma

Az alábbi definíció (Luna, 2010; idézi: Harmatiné Olajos, 2014a, 12.) átfogó módon határozza meg a tehetség és deficit találkozásának sajátos együttállását:

„Egy vagy több területen (akadémikus, intellektuális képességek, kreativitás, vezetői képességek, vizuális vagy előadóművészetek) tehetségesként azonosított tanulók, akiknél egy vagy több diagnosztizálható (de nem feltétlenül diagnosztizált) állapot, úgymint tanulási zavar, a lelki egészség problémája, neurológiai rendellenesség, fizikai hátrány; vagy a kronológiai és a mentális életkor eltéréséből fakadó aszinkrónia is fennáll, mely gátolhatja az életben való boldogulást/előrehaladást.”

E kétszeres kivételesség különböző variációkban fordulhat elő, attól függően, hogy a tehetség és az adott, kihívást jelentő állapot hogyan viszonyul egymáshoz. Három lehetőség fordul elő:

(1) A tanuló kiemelkedő intellektuális képességei miatt nem, vagy csak nagyon kevéssé nyilvánul meg a fennálló zavar, úgy is fogalmazhatunk, hogy maszkolódik. A tehetségfejlesztő programokba bekerülhet, de speciális problémája ellátatlan marad, ennek hiányában pedig nem tudja maximálisan kiaknázni saját potenciáljait.

(2) A két állapot kölcsönösen elfedi egymást, így sem tehetségesnek, sem problémásnak nem látjuk a diákot. Mivel látszólag semmiféle problémával nem küzd, teljesítménye sem kiugró, általában külön figyelem nem irányul rá, így valójában mindkét vonatkozásban ellátatlan marad. Gyakori, hogy az iskolarendszerből kikerülve, felnőtt korában mint „későn érő” tehetség lepi meg volt tanárait.

(3) A kreativitást, a különböző tehetségjegyeket elfedi a tanulónál fennálló hiperaktivitás vagy a depresszió, illetve egyéb diagnosztizált állapot. Ez utóbbiakat – szerencsés esetben – valamilyen terápiás ellátás keretében kezelik, de a tanuló nem kerül be az iskolai tehetségprogramba. Fejlesztése alapvetően a gyengeségek korrigálására vagy kompenzálására fókuszál.

Következő fejezet: >>> 2.3.2.3.2. A kétszeresen kivételes személyek személyiségének általános jellemzői