2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai

2.3.2. A tehetség mint aszinkron fejlődés

2.3.2.3. A kétszeresen kivételes tehetségek jellemzői, oktatásuk és nevelésük főbb elvei

2.3.2.3.3. A kétszeresen kivételes gyermekek oktatásának és nevelésének főbb alapelvei

„Ezen tanulók kreatív képességei, intellektuális erősségei, egy-egy speciális területen megnyilvánuló érdeklődésük, valamint az ezekhez társuló érzékenységük, illetve az a tény, hogy a tanulási nehézségeiknek az átlagos tanulókhoz mérten fokozottabban tudatában vannak, valóban különleges csoporttá teszi őket.” (Harmatiné Olajos, 2013, 92.)

Fejlesztésük a szakmai ajánlások alapján négy alapelv köré szerveződik:

Az első alapelv, hogy a figyelem a tehetség fejlődésére irányuljon, ne a gyenge pontokra koncentráljunk! Támogassuk az olyan serkentő, gazdagító programokban való részvételt, melyek az absztrakt gondolkodást és a kreativitást mozgósítják.

A második alapelv az érzelmi támogatás, mely révén a valahová tartozás és elfogadottság élményét megtapasztalva a kétszeresen kivételes gyermekek átélhetik egyéniségük pozitív értékelését, a különbségek értékként kezelését (harmadik alapelv).

A negyedik alapelv a kompenzációs stratégiák tanítása. Fogadjuk el, hogy a tudás és a gondolatok közvetítésének nem az írás az egyetlen módja. Modellek, prezentációk, beszédek, videóprodukciók egyaránt szóba jöhetnek mint alternatív lehetőségek, mind a tudás átadására, mind a számonkérésre.

A nevelésben hasonló javaslatok érvényesíthetők: érzelmileg biztonságos otthoni környezet kialakítása, a kompenzációs stratégiák kifejlesztésének támogatása, az érdeklődés és az erősségek támogatása, a „képes vagyok” attitűd erősítése, pozitív coping (megküzdési) technikák és a rugalmasság fejlesztése, reális célok kitűzésének megtanítása, s végül, de nem utolsósorban: a függetlenné válás támogatása (Harmatiné Olajos, 2013). A fenti alapelvekhez kapcsolódó sikert facilitáló tényezőkről, a javasolt tanítási stratégiákról és tanulásmódszertani ajánlásokról részletesen lehet olvasni a Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar című könyvben (Harmatiné Olajos, 2013).