- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.3.2. A tehetség mint aszinkron fejlődés
2.3.2.3. A kétszeresen kivételes tehetségek jellemzői, oktatásuk és nevelésük főbb elvei
2.3.2.3.3. A kétszeresen kivételes gyermekek oktatásának és nevelésének főbb alapelvei
„Ezen tanulók kreatív képességei, intellektuális erősségei, egy-egy speciális területen megnyilvánuló érdeklődésük, valamint az ezekhez társuló érzékenységük, illetve az a tény, hogy a tanulási nehézségeiknek az átlagos tanulókhoz mérten fokozottabban tudatában vannak, valóban különleges csoporttá teszi őket.” (Harmatiné Olajos, 2013, 92.)
Fejlesztésük a szakmai ajánlások alapján négy alapelv köré szerveződik:
A nevelésben hasonló javaslatok érvényesíthetők: érzelmileg biztonságos otthoni környezet kialakítása, a kompenzációs stratégiák kifejlesztésének támogatása, az érdeklődés és az erősségek támogatása, a „képes vagyok” attitűd erősítése, pozitív coping (megküzdési) technikák és a rugalmasság fejlesztése, reális célok kitűzésének megtanítása, s végül, de nem utolsósorban: a függetlenné válás támogatása (Harmatiné Olajos, 2013). A fenti alapelvekhez kapcsolódó sikert facilitáló tényezőkről, a javasolt tanítási stratégiákról és tanulásmódszertani ajánlásokról részletesen lehet olvasni a
Következő fejezet: >>> 2.3.2.4.1. Tehetség és tanulási zavar