2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.1. Mi a „terület”, és miért fontos ezt figyelembe vennünk a tehetséges személyek fejlődése és fejlesztése szempontjából?

2.6.1.1. A terület fogalmi tisztázása, és ennek jelentősége a tehetségtudományban

A terület fogalmának tisztázása azért is ütközik nehézségekbe, mert legalább négy olyan jelenségkör van, amelyben ez a fogalom döntő szerepet játszik. Bár ezek a jelenségkörök gyökeresen különböznek egymástól, ugyanakkor szinte elválaszthatatlanul össze is tartoznak: az agy és a neurális hálózat mint biológiai szerv, szervrendszer működési területei; az elmeműködés, az intelligencia területei; az emberi tudásterületek, vagyis kulturális területek; valamint e tudásterületek társadalmi felépítményei, a szakmai területek. Miközben e négy jelenségkörnek hallatlanul bonyolult összefüggésrendszere van, amelyben különböző ok-okozati, vertikális és horizontális hatás- és viszonyrendszerek egyaránt lehetségesek, és amelyeknek ma még nyilván csak egy töredékét ismerjük, amennyiben egyáltalán tudunk róluk valamit, egy negatív állítássort bizonyosan megfogalmazhatunk velük kapcsolatosan:

nincs olyan társadalmi felépítményként megragadható terület, amely mögött nem áll valamilyen tudásterület vagy több tudásterület kombinációja,

nem létezhet olyan tudásterület, amelynek nincsenek meg az intelligenciában az alapjai, végül:

nincs, nem létezhet olyan intelligenciaterület, amelynek nincsenek biológiailag értelmezhető agyi és neurológiai alapjai. Ez utóbbit fordítva is megfogalmazva: nem létezhet olyan tehetségterület sem, amelynek nincs agyi/neurális hálózati alapja. Amikor tehát valamilyen tehetségjelenségről azt állítjuk, hogy annak megvannak az agyi alapjai, akkor azzal nem sokat mondtunk, lévén, hogy mi emberek semmilyen olyan mentális vagy fizikai tevékenységre nem vagyunk képesek, amelynek nincs agyi/neurális hálózati alapja.

Következő fejezet: >>> 2.6.1.1.1. Agyi/neurális hálózati területek