2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.1. Mi a „terület”, és miért fontos ezt figyelembe vennünk a tehetséges személyek fejlődése és fejlesztése szempontjából?

2.6.1.3. A terület megragadásának nehézségei

2.6.1.3.1. Osztályok, alosztályok, csoportok – általánostól a speciálisig

Ahhoz, hogy jobban értsük a problémát, térjünk vissza a fejezetünk elején már említett hétköznapi beszédmódokhoz! A hétköznapi nyelvben mindannyian könnyen teszünk olyan kijelentéseket, miszerint Kati tehetséges a matematikában, vagy Ernő ügyes focista, Juli kiváló zenész. Vagyis egy személyt és valamilyen teljesítményének általunk vélt értékét összekapcsoljuk egy tudásterülettel. Csakhogy egy matematikus, egy sportoló vagy egy zenész számára a fentiek nem mondanak túl sokat, túl általánosak. Nekik jobban értelmezhetők az olyanféle kijelentések, miszerint Kati tehetséges geométer, Ernő ügyes kapus, Juli kiváló fuvolista. De az élet számos helyzetében még ez sem megfelelő azonosítása egy területnek. Például egy kutatáshoz lehet, hogy nem tehetséges geométerre van szükség, hanem olyan személyre, aki kifejezetten a síkgeometria területén rendelkezik kivételesen magas szintű ismeretekkel. Lehet, hogy Ernő jó kapus, de a futsalban nem pontosan ugyanazok a képességek és teljesítmények eredményezik azt, hogy valaki ügyes kapus legyen, a futsalbajnoksághoz tehát nem biztos, hogy Ernőt fogják választani kapusnak. Egy adott koncert vagy a magyar fuvolakultúra továbbfejlesztése esetében pedig lehet, hogy nem az a meghatározó tényező, hogy Kati kivételes fuvolista, hanem az, hogy barokk fuvolán kiválóan játszik, ezt egy barokk zenei koncerten tudja messzemenően magas színvonalon kamatoztatni, valamint abban a tevékenységében, hogy barokk fuvolanövendékek sorát neveli ki, ezzel biztosítva a magyar barokkfuvola-kultúra folyamatosságát vagy épp felvirágoztatását.

Vagyis minél távolabbról szemlélünk, értünk, ismerünk egy tudásterületet, annál általánosabban értjük a terület fogalmát, és minél inkább járatosak vagyunk benne, vagy minél inkább szükség van arra, hogy differenciáltabb részleteiben tekintsük a területet, annál inkább fogunk részterületeket, alterületeket, specializációkat mint diszkrét területeket meglátni benne.

Következő fejezet: >>> 2.6.1.3.2. Egy terület – több terület – összetett területek – komplex, speciális területek; az egyterületi és a többterületi tehetségek fejlesztésének kérdése