- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.1.3. A terület megragadásának nehézségei
2.6.1.3.2. Egy terület – több terület – összetett területek – komplex, speciális területek; az egyterületi és a többterületi tehetségek fejlesztésének kérdése
Nincs olyan emberi tevékenység, amelyhez ne lenne szükség többféle képességterület szinkronizált együttműködésére. A képességek felől nézve tehát minden terület komplex.
Tudásrendszer felől tekintve azonban más a helyzet. Valaki lehet mérnök vagy zenész, lehet tehetséges személy a mérnöki tudományok vagy a zene területén – ez egy-egy jól elkülöníthető tudásterületet jelent, az e területeken külön-külön tehetséges személyek tehát egyterületi tehetségek.
De lehet valaki tehetséges zenész és tehetséges mérnök is egy személyben, és akkor több területi tehetségnek tekinthetjük őt, mert több diszkrét területen mutat tehetséget. Ugyanígy lehet egy személy tehetséges hangmérnök, ami már egy összetett tudásterület, más specializációt jelent, mint a mérnökség vagy a zenészség önmagában vagy külön-külön. Itt már bonyolultabb kérdés, hogy az illető egyterületi tehetség-e (a zenei mérnökségben tehetséges személy-e) vagy többterületi tehetség (tehetséges mérnök és tehetséges zenész, ezért tud tehetséges zenei mérnök lenni; noha a tehetséges zenei mérnökök egy része
Hasonlóképp felmerül a kérdés: egy olyan zenész, aki romantikus zongoraműveket is játszik a pódiumon, de egyébként karmester és zeneszerző is egy személyben, egyterületi vagy többterületi tehetség-e. A laikusok számára egyterületi tehetség: kiváló zenész; a zenészek viszont valószínűleg többterületi tehetségnek tekintik az illetőt, hiszen olyan sokágú a tevékenysége a zenében, mint csak keveseké, minthogy csak kevesen képesek arra a zenészek közül, hogy hol előadóművészként, hol karmesterként, hol komponistaként tevékenykedjenek.