A tehetség kézikönyve

2.6.1. Mi a „terület”, és miért fontos ezt figyelembe vennünk a tehetséges személyek fejlődése és fejlesztése szempontjából?

Gordon Győri János

A tehetség mibenlétének meghatározásakor, a tehetséges személyek fejlesztése során mindig kulcsfontosságú kérdés, hogy milyen területről is van szó, amelyen valamely tehetség megnyilvánul. Magának a tehetségterületnek a kérdését azonban – azt, hogy mit tekintünk területnek, amelyen például egy tehetség kibontakozik –, ennek elméleti és gyakorlati vonatkozásait a legutóbbi időkig a tehetségkutatások és így a tehetséggel különféle szempontokból foglalkozó szakirodalom is lényegében teljesen elhanyagolta. Jelen fejezet szerzője bemutatja a problémakör összetettségét, a legújabb nemzetközi kutatási szakirodalom alapján kísérletet tesz a tehetségterületek fogalomrendszerének egységesítésére, hogy aztán az ehhez kapcsolódó elemző munkával eljusson a két kulcsfogalom, a „tudásterület” és „szakmai terület” jelenségköréhez. A kérdéskör alapvető elméleti és gyakorlati tudnivalóinak összefoglalását követően a tanulmány kitér mindezen témák relevanciájára az iskolai tehetséggondozás terén.

Kulcsszavak: tudásterület, szakmai terület, kulturális terület, tehetségek fejlődésmodelljei, tehetségpedagógia

Akár igaz a kijelentés tartalma, akár nem, a hétköznapi beszédben – de tanároktól, tehetséggel foglalkozó szakemberektől is – gyakran hallani azt a vélekedést, miszerint „Mindenki tehetséges valamiben.”; vagy ugyanez a gondolat fordítva: „Valamiben mindenki tehetséges.” Mondhatnánk: mindenki tehetséges valamilyen területen. Amikor azt mondjuk, hogy egy gyerek tehetségesen rajzol, vagy, hogy X. Y. tehetséges költő, N. N. kimagasló politikus, Q. W. kiváló matematikus, akkor tulajdonképpen ugyancsak azt mondjuk, hogy egy bizonyos területen a tehetséges teljesítményeket létrehozó személyekre jellemző módon tevékenykedik az illető, rájuk jellemző eredményeket ér el egy területen. Ugyancsak gyakori beszéd-, sőt jellemzően inkább vitatéma, hogy az „igazi tehetség” csak egy területen tud-e kibontakozni vagy több területen is lehet tehetséges valaki.

Az ilyenféle laikus vagy szakmai állításokat aztán gyakran követi az arra vonatkozó szándék, hogy tisztázzák, mit is jelent az, hogy valaki tehetséges, mit jelent a tehetséges teljesítmény, mit jelent a tehetséges személyek fejlesztése egy területen és hasonlók; de csak a legritkábban próbálják azt definiálni, hogy mi a terület mint fogalom. Pedig valamennyi fenti közlésben – és megszámlálhatatlanul sok hasonló laikus és szakmai kommunikáció során – a terület legalább annyira releváns, meghatározó, magyarázatot igénylő fogalom, mint a tehetség, a tehetséges teljesítmény, vagy a tehetségnevelés, és amikor az imént említett vagy hasonló témákról laikus vagy szakmai viták zajlanak, az gyakran éppen abból ered, hogy a terület maga mint fogalom tisztázatlan marad. Egyáltalán: ha a laikus beszédet és a szakmai-tudományos beszédmódokat többek között az különíti el egymástól, hogy az utóbbiak esetében episztemológiailag tudatosan felépített, tisztázott és szakmailag egyeztetett fogalmak használatáról, vagyis terminológiáról van szó, akkor a „terület” fogalma esetében sem elégedhetünk meg azzal, hogy annak jelentését szakmai szövegekben is rábízzuk arra, ahogy értjük a hétköznapi nyelvben.

Fejezetünk további részében először arra teszünk kísérletet, hogy terminológiailag tisztázzuk, a tehetségtudomány szempontjából mit jelent a terület, bemutassuk ennek relevanciáját a tehetségtudományban, majd átgondoljuk ennek a tehetségnevelési összefüggéseit, főleg az iskolai tehetségnevelés kontextusában. Mindez – a terminológiai tisztázás általános szakmai-tudományos értelmén túl – azért is fontos, mert kézikönyvünk következő, nagy fejezetében éppen az kerül a fókuszba, hogy a különféle területeken hogyan fejlesztjük, hogyan fejlesszük a tehetséges tanulókat.

Következő fejezet: >>> 2.6.1.1. A terület fogalmi tisztázása, és ennek jelentősége a tehetségtudományban