2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.11. A táncos tehetség felismerése és fejlesztése

2.6.11.1. Bevezető

2.6.11.1.1. A tánc alaptényezői

A tánc a pillanat művészete, időbeli és térbeli kiterjedése van, megvalósításához kifejtett erőre van szükség.

IDŐ – RITMIKA

„A ritmika a tánc időbeli lefolyásának szabályait tárgyalja. Mivel a tánc és a zene összefüggése szoros, és az időbeli vonatkozások tekintetében e két művészet alapfogalmai azonosak, a tánc időbeli elemeinek meghatározásánál a zenei fogalmakat vesszük alapul, és alkalmazzuk a táncra.” (Wigman, 1974; idézi Fuchs, 2008, 150152.)

Az időbeliség tekintetében a legfontosabb tényezők: ritmus, lüktetésrend, szünet, tempó, zene. A ritmus jelentősége, hogy táncra indítja a testet. A dallamot kísérő ritmus pedig meghatározza a tánc jellegét, típusát. Ha a mozgáshoz zene társul, a néptánc esetében a zene és a tánc tempója azonos, más műfajokban nem feltétlenül. A dallam a hangokból szerveződik egységekbe, szabályos rendszerekbe, dallamívekbe, versszakokba, periódusokba és nagyobb ívű zenei formákba, amelyek hatással vannak a táncszerkesztésre.

TÉR – PLASZTIKA

„[…] a tér a táncos valódi tevékenységének színhelye, mely hozzá tartozik, hiszen maga alkotja meg.” (Wigman, 1974, in Fuchs, 2008, 150152.)

Fügedi János (2011, 35–41.) a tér tekintetében a legfontosabb tényezőket az alábbiak szerint foglalta össze: a térirányok, (elöl-hátul, jobbra-balra, rézsút irányok) a táncos tere (a táncos köré elképzelt négyzet oldalai és sarkai szerinti 8 irány), a pozíciók (páros lábú támaszték lehetőségei) és a mozdulatok típusai.

ERŐ – DINAMIKA

„Ahogyan az idő, hacsak nem még kényszerítőbben, az erő is ugyanúgy szerepet játszik a táncban – a dinamikus erő, a mozgó és mozgatott, amely a tánc életének lüktető szívverése. Akár a tánc eleven lélegzetének is nevezhetnénk.” (Wigman, 1974, in Fuchs, 2008, 150152.)

A dinamika tekintetében a legfontosabb tényezők: az erő-erőadagolás, amely történhet testen belül és partnerek között, a lendület (adás-vétel, interakció), az egyensúly (folyamatos kompenzációs tevékenység) szoros összefüggésben valósul meg a tempóval, tempóváltással.