2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.11. A táncos tehetség felismerése és fejlesztése

2.6.11.1. Bevezető

2.6.11.1.2. A tánc célja, hatása

A tánc része a mozgásműveltségünknek, része a társadalmi érintkezésnek, az emberi kapcsolatoknak. Elősegíti a kapcsolatteremtést, az emberek közötti nonverbális kommunikáció eszközének is tekinthető. A tánc célja lehet minél több ember részvétele a tánctevékenységben, és általa új közösség létrehozása, a közösségépítés. Célja lehet az egészségmegőrzés, az egészséges életmódra nevelés vagy akár az alakformálás, az egészséges testtartás és egészséges énkép, a testtudat kialakítása. Célja lehet a színpadi mű, amelyet közönség számára mutatnak be, kiemelt cél a hagyományőrzés, a nemzeti identitás erősítése. A tánc célja lehet maga a tánc, a gátlások oldása, a táncöröm megélése az improvizációban, az irányított mozgásként a táncházban és a koreográfiában. Ugyanakkor az egyik leghatásosabb személyiségfejlesztő tényező is, továbbá a motoros képességek élményszerű fejlesztésének eszköze. Célja lehet verseny, történet kifejezése, érzések közvetítése, ünnepség megvalósítása, kor, korszak, történelmi esemény felidézése.

A táncos tevékenység az egyik legkomplexebb fejlesztő hatásmechanizmussal rendelkezik, mert egyszerre hat testre és lélekre.

„A tánc összetett esztétikai és művészeti cselekvés, amely egyszerre, egy időben, többféle képesség fejlesztését is szolgálja, fejleszti az izomzatot, az állóképességet, a testérzést, testtudatot, ezzel elősegíti az egészséges életvitelt. Fejleszti a vizuális képességeket, a tapintó érzékelést, a hallást. A tánc térben és időben egyszerre követeli meg az alkalmazkodóképességet; ritmus-, dallam- és egyensúlyérzéket fejleszt. Spontán módon fejleszti a zenei hallás képességét is. Társadalmi hasznosság tekintetében hidat épít a nemzedékek közé, fejleszti az empátiát, a közösséghez tartozást, a közösségért vállalt felelősség érzését, rendszeres életritmust alakít ki. Lehetőséget kínál az önkifejezésre, elősegíti az egészséges énkép kialakulását, növeli az önbizalmat. A tánc az érzelmi intelligenciát is fejleszti. A tánchoz kapcsolódó érzelmek: öröm, élvezet, kivételesség, szabadságérzet, felszabadultság, energia, lendület, jóleső fáradtság, jóllét.” (Demarcsek, 2012, 31.)

A táncművészet célja a hatáskeltés

Lukianosz a tánc születésének pillanatát írja le érzékletes módon a Beszélgetés a táncról című művében: „A világmindenség keletkezésekor született meg a tánc is, mint amaz ősi Szerelem kísérő tüneménye.” (Lukianosz, 1959, 17–18.)

Lukianosz szerint a tánc erős hatással van a nézőre: „[…] mert bizony te meg leszel igézve.” (idézi: Gabnai, 2012, 73.) Kitér arra is, hogy mi a művészi hatás elérésnek lényege: „[…] amikor mindenki a maga lelke képmását pillantja meg, és önmagát ismeri fel.” (idézi: Gabnai, 2012, 73.)

A művészi kifejezés eszközrendszerének megismerése és alkalmazása a tehetséggondozás és a pályaorientáció szempontjából igen lényeges és összetett feladat. A művészi hatás elérése során jutunk el az „önmaga felismerésétől” arra a szintre, amikor a táncos a tánc megformálása közben „önmagát felejti el”.

Következő fejezet: >>> 2.6.11.2. A táncos tehetség azonosítása