2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.11. A táncos tehetség felismerése és fejlesztése

2.6.11.1. Bevezető

2.6.11.1.1. A tánc alaptényezői (...folytatás)

Lábán Rudolf elméletei alapján a táncot alkotó lényeges elemek az idő, tér és erő mellett az áramlás és a súly. „A tánc igazi tartalma mindig a lélek rezdülése, megjelenése pedig a lendület és az egyensúly játéka.” (Fügedi, 2009, 21.)

SZIMBOLIKA

„A tánc megszületése eredendően ugyancsak a rítusokhoz kapcsolódott – s mivel mindig valamilyen szakrális-rituális-kultikus szerepkörben létezett, ezért magától értetődő, hogy eleve valamilyen belső jelentést hordozott. A rítus mondanivalóját a tánc térformái, mozdulatai és gesztusai együttesen hordozták a zenével, énekkel és a szöveggel, valamint a rítus egyéb mozzanataival; az archaikus és tradicionális ember kifejezésmódja ugyanis a ma emberétől eltérően nem verbális, hanem analogikus és szimbolikus volt, s ennek megfelelően elsősorban nem szavakkal, hanem valamilyen értelmet magában rejtő cselekvés- és mozdulatsorral fejezte ki mondandóját.

[…] a táncnak az a vonása, amit tartalmaként nevezhetünk meg, nem változó, hanem állandó tényező; ugyanis egy tánc tartalma nem más, mint az a tradicionális alapelv, idea, eszme, amelyet a tánc mozdulatai és gesztusai, térformái és irányai, viszonyainak variánsai a hagyomány szerint inherens módon magukban foglalnak, s amely a mozgás szimbolikus nyelvén keresztül fejeződik ki. A táncnak ezt a belső jelentését a történelmi-társadalmi változók nem érintik, és a tánc pillanatnyi funkciója sem befolyásolja – ez maga a tánc lényege, kvintesszenciája, principiális magja, amelyet születésétől fogva magában hord, s amely elválaszthatatlanul hozzátartozik, mint szóhoz a jelentése.” (Ratkó, 2009)

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.11.1.2. A tánc célja, hatása