- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.7. Nyelvi tehetség: anyanyelv, beszédtudomány, idegen nyelv
2.6.7.5. Tehetségazonosítás, gyakorlati feladatok az anyanyelvi tehetséggondozáshoz
2.6.7.5.3. Milyen területeken lehet szükség magasabb szintű nyelvi intelligenciára?
A nyelvészet egyik tudományterülete, az ún. alkalmazott nyelvészet foglalkozik azokkal a tevékenységekkel, amelyek a nyelvről való tudásunk, a gyakorlással elsajátított képességeink bemutatására, megfigyelésére, mérésére szolgálnak. Adamikné (2007, 65.) több témát is felsorol: a nyelv és elsajátítása, a nyelvi teljesítmény mérése, beszédészlelés/beszédértés, de ide tartoznak a következők is: fordítás/tolmácsolás, retorika, olvasás és írás, logopédia, a jelnyelv és az idegen nyelvek tanítása, az igazságügyi nyelvészet (pl. a névtelen levelek szerzőségének megállapítása), a szótárírás, illetve a hivatásos beszélők (bemondók, színészek, politikusok) képzése. Az itt felsorolt területek mindegyike megköveteli a nyelv(ek)ben való jártasságot, a nyelvi-nyelvészeti ismeretek alkalmazását.