2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.7. Nyelvi tehetség: anyanyelv, beszédtudomány, idegen nyelv

2.6.7.5. Tehetségazonosítás, gyakorlati feladatok az anyanyelvi tehetséggondozáshoz

2.6.7.5.3. Milyen területeken lehet szükség magasabb szintű nyelvi intelligenciára?

A nyelvészet egyik tudományterülete, az ún. alkalmazott nyelvészet foglalkozik azokkal a tevékenységekkel, amelyek a nyelvről való tudásunk, a gyakorlással elsajátított képességeink bemutatására, megfigyelésére, mérésére szolgálnak. Adamikné (2007, 65.) több témát is felsorol: a nyelv és elsajátítása, a nyelvi teljesítmény mérése, beszédészlelés/beszédértés, de ide tartoznak a következők is: fordítás/tolmácsolás, retorika, olvasás és írás, logopédia, a jelnyelv és az idegen nyelvek tanítása, az igazságügyi nyelvészet (pl. a névtelen levelek szerzőségének megállapítása), a szótárírás, illetve a hivatásos beszélők (bemondók, színészek, politikusok) képzése. Az itt felsorolt területek mindegyike megköveteli a nyelv(ek)ben való jártasságot, a nyelvi-nyelvészeti ismeretek alkalmazását.