2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.9. A vizuális tehetség

2.6.9.3. A vizuális tehetség fejlesztése

2.6.9.3.1. A tehetséggondozó programok típusai

A 20. század első évtizedeiben a művészeti hagyomány megtörése, megkerülése, újrafogalmazása volt az aktuális művészi feladat, tehetségnek tehát az originális képalkotó módszerek szerzőjét tartották. Az 1970-es években megjelenő posztmodern művészetelmélet szerint nem dönthető el egyértelműen, ki tekinthető tehetséges alkotónak, hiszen egyenértékű művészi kifejezésformák sokasága teszi ki a kor vizuális kultúráját. Minden forrás hiteles lehet, minden képi nyelv megengedhető. A fejlődés sem egyéni, sem kollektív szinten nem ragadható meg egyértelműen – a dolgok csak pillanatnyi, relatív fontossággal bírnak.

A rajztanításban az 1968-as diákmozgalmakat támogató, a be nem avatkozás, a spontán fejlődést előtérbe állító vizuális kommunikáció irányzata adott pedagógiai értelmezést a posztmodern fogalmának. Ez az elmélet hozza felszínre a vizuális tehetség plurimediális természetét: azt, hogy a rajzolás, festés, mintázás mellett a fotó és a film, a színjáték (happening, performance, akció) és a zene beépül a képalkotó tehetség művészi programjába. A vizuális alkotás bármilyen médiumban létrejöhet, sőt, többféle kifejezésmód együttes használatát is igényelheti. A „képalkotó tehetség” fogalmát tehát az 1980-as évektől felváltja a „művészi tehetség” technikához, formához nem köthető megjelenése (Winner és Martino, 1993; Winner, 2000).

A tehetségek iskolai oktatásában használt módszerek közül a rajztanításban a következőket szokás alkalmazni (Wolf, 1987; Zimmerman, 2005, 2009):

(a) vegyes képességű csoportban végzett tehetséggondozás (mixed-ability grouping):

osztályteremben végzett tehetséggondozó munka (in-class enrichment),

együttműködve tanulás (cooperative learning),

egyénre szabott képzés (individualized instruction),

önállóan elvégezhető tanulási egységek alkalmazása (self-study units),

mester és tanítvány kapcsolaton alapuló támogatás (mentoring),

(b) képességek szerinti csoportosítás (ability grouping):