- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.1.3. A terület megragadásának nehézségei
2.6.1.3.4. Egyéni tehetség és társas tehetség
Noha a tehetségkutatások története során többnyire az egyéni tehetségekkel foglalkoztak, mára a szakemberek számára egyre világosabb, hogy legalább ennyire fontos a társas tehetség. Egyes tudásterületek a maguk magas szintű komplexitása miatt egyszerűen nem birtokolhatók csupán egyetlen személy által. Egy komolyabb orvosi beavatkozás sikere ma már leggyakrabban nem egyetlen sebészen, belgyógyászon vagy más orvoson múlik, hanem egy egész team tudásán, annak minőségén, valamint annak minőségén, hogy hogyan tudják a teamtagok mobilizálni, megosztani és integrálni a személyes tudásukat. Egy filmrendező (Simonton, 2009) tehetsége többek között abban áll, hogy több száz más tehetséges személy (színészek, zeneszerzők, szövegírók, operatőrök, világosítók, hangmérnökök, digitális szakemberek) munkáját tudja egységes keretbe, egy közösen (is értelmezhető) produktumba integrálni – miközben e részterületek maguk is külön érvényes teljesítmények lehetnek, például valaki kaphat operatőri Oscar-díjat anélkül, hogy a film egésze, amelynek az operatőre volt, Oscar-díjat nyerne. Ugyanígy, tudjuk, hogy ma már esélye sincs Nobel-díjra egy tudományos kutatónak, ha nem tud az eredményei elérése érdekében megfelelő teamet felépíteni, amelyben egész sor tudásrendszert képviselő tehetség kell, hogy megjelenjen és szinkronizáltan tudjon együttműködni. De vehetnénk akár a csapatsportok példáját vagy még számos más, nagyobb hagyományokkal rendelkező terület esetét, akár a matematikáét is, amely ugyan hagyományosan egyszemélyes tudomány, de amelyben ma már ugyancsak számos kutatócsoport tevékenykedik, illetve a matematikusok közül sokan válnak interdiszciplináris kutatócsoportok tagjaivá.
Ebből következően megállapítható, hogy ma egy tehetségfejlesztő pedagógiai program akkor tekinthető megfelelően hatékonynak, ha képes felkészíteni a tehetséges tanulókat arra, hogy különféle csoporttevékenységek során miként kollaboráljanak a saját területükön másokkal, illetve hogyan működjenek együtt más területi tehetségekkel, közösen létrehozandó produktumok érdekében.