2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.8. A zenei tehetség felfedezése és fejlesztése

2.6.8.3. A zenei tehetség kibontakozását befolyásoló tényezők

2.6.8.3.1. Az öröklődés szerepe a zenei tehetségben

Az örökölhetőség kérdését hagyományosan családfakutatással próbálták megválaszolni. A Couperin, a Strauss vagy a magyar Erkel család mellett a Bach családé a legtöbbet kutatott családfa, amelynek 11 generációjában több mint 60 hivatásos muzsikus volt (vö. Czeizel, 2014). Varró Margit (1930) az adottságoknak döntő fontosságot tulajdonít. Éles különbséget tesz a szorgalmas gyakorlás eredményeképpen virtuóz előadókká válók és a valódi művészi teljesítményt nyújtók között. Gordon (1990) szerint a zenei tehetség alapja a veleszületett potenciál, amely egyben „plafont” is jelent: ennél magasabb teljesítmény a leggondosabb fejlesztés hatására sem várható.

A fentiektől gyökeresen eltér Kodály álláspontja. Észre kell azonban vennünk, hogy Kodályt nem a zenei tehetség fejlesztése foglalkoztatta. „Legyen a zene mindenkié!” – foglalta össze hitvallását, és eszményéhez híven inkább a zenei nevelés korlátlan lehetőségeit hangsúlyozta.

2.6.8.1. ábra. A zenei ismeretek, képességek hierarchikus modellje (Turmezeyné, 2007b)

Következő fejezet: >>> 2.6.8.3.2. A környezet hatása