2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.8. A zenei tehetség felfedezése és fejlesztése

2.6.8.3. A zenei tehetség kibontakozását befolyásoló tényezők

2.6.8.3.3. A szülők szerepe a gyermek zenei fejlődésében

A családi környezet szerepét vizsgáló kutatások mind alátámasztják, hogy a zenei fejlődés folyamatában is rendkívül fontos időszak az első életév. A korai zenei impulzusoknak nemcsak a zenei, hanem a beszédfejlődésre is pozitív a hatása (vö. Turmezeyné és Balogh, 2009). A szülők hatása bár döntő, de nem szükséges, hogy zenei szempontból képzettek legyenek. A család szocioökonómiai státusza, szociokulturális háttere összefügg a felnövekvő gyermek esélyeivel, befolyásolva a zenei tehetség kibontakozását is, továbbá hatása egyértelműen megnyilvánul a zenei ízlésben. Megerősíti ez utóbbit hazánkban Körmendy Zsolt (2015) a hangverseny-látogató közönség összetételét vizsgálva.

Mit tehetnek a szülők? A kutatások szerint a legfontosabbnak a közös éneklés, zenélés, koncertlátogatás és a zenéről való családi beszélgetés bizonyult. (vö. Turmezeyné és Balogh, 2009). A zenei képességek neuropszichológiai hátterével foglalkozó Gruhn (2003) az alábbi ajánlásokat teszi szülőknek:

(1) Támogassuk a gyerek zenei megnyilvánulásait, az éneklést, a zenére mozgást!

(2) Minél többet énekeljünk neki dalokat, de szövegtelen dallamokat is! Az éneklés minél változatosabb legyen ütemformájában, hangsorában, azaz ne szorítkozzunk csak a gyerekdalok zenei világára! A gyerek által kedvelt dalokat variáljuk!

(3) Játsszunk vele énekes-mozgásos játékokat!

(4) Az iskoláskorba lépve adjunk neki lehetőséget a hangszertanulásra!

Következő fejezet: >>> 2.6.8.3.4. Az intézményes zenei nevelés szerepe