2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.12. Informatikai tehetség

2.6.12.2. Tehetséggondozás informatikával

2.6.12.2.3. Különlegesen tehetségesek kibontakozásának segítése informatikával. Egyetemes tervezés

„A tehetségpopuláció nemcsak a valamely mérőeljárásokkal kiválasztott felső százalékokat jelenti, hanem az átlagos és az átlag alattinak mutatkozóak között is elszórtan jelen van.” (Gyarmathy, 2007) Ezért minden gyerekre úgy kell tekintenünk, hogy Ő is lehet egy potenciális tehetség.

Mindenkinek van saját képességstruktúrájához mért erős területe, vannak olyan tevékenységei, amelyek művelésében érdeklődést és motivációt mutat. A tehetség ezen az erős oldalon jelentkezhet. Megmutatkozásához megfelelő körülmények szükségesek. A környezet ingergazdagsága, a biztonságot és a szabadságot nyújtó érzelmi közeg, a feladatok változatossága, a választás, az öndifferenciálás lehetősége mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy észrevegyük, ha valaki nem a „megszokott módon” nyilvánul meg; másképpen rakja össze az ismereteket és más következtetésre jut.

A különleges tehetségek – kettős vagy többszörös különlegességű tehetségek – kibontakozásához egyetemes tervezés szükséges. Az egyetemes tervezés fogalma kifejezi, hogy már a produktumok tervezésének szakaszában fel kell térképezni valamennyi felhasználói csoport körét, be kell azonosítani a lehetséges akadályokat, fel kell tárni sajátos igényeiket, majd olyan tervezési megoldásokat kell bevezetni, amelyek minden felhasználói csoport számára biztosítják az egyenlő esélyű, akadálymentes hozzáférést.

Az akadályozottság lehet hely- és szituációfüggő is, ahogy Szántai Károly web-akadálymentesítő szakértő megfogalmazza: „Mindenki lehet akadályozott. Az akadályozottság ugyanis látásunk, hallásunk, kezünk mozgásának, agyunk felfogóképességének bármilyen állandó vagy ideiglenes zavarából is adódhat. Fogyatékos embereknél ez a képességzavar sajnos tartósan fennáll, de átmenetileg bármelyikünknél jelentkezhet helytől, eszköztől, szituációtól vagy kortól függően.” (Szántai, 2011) Példákat hoz arra, hogy napsütésben nehezen olvasható a mobil képernyője; zajban nem hallhatók a hangok, vagy egy kézzel kell kezelnünk egy billentyűzetet, a mobiltelefon felületét. Ebben az esetben minden felhasználó számára előnyös a többcsatornás információelérés lehetősége: pl. a feliratozás; a színkontraszt, a betűméret, a hanganyag elérése; nagy kattintási felület; nem csak kézzel történő mozgatás stb.

Ezért minden diákot, és különösen az informatika tehetségígéreteit, a jövő webfejlesztőit érzékenyíteni kell a fogyatékossággal élő emberek iránt, valamint a technológiai szempontból megkülönböztetett emberek által tapasztalt akadályok, problémák terén. Így tudatosodhat bennük, hogy webes felületek tervezésekor az akadálymentességet integráltan, preventív módon kell kezelni, különböző hátrányok kompenzálására szolgáló, segítő technológiák beépítésével – vagyis mindenkire kell tervezni.

Következő fejezet: >>> 2.6.12.3.1. A 21. század tanulása