- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.12. Informatikai tehetség
Fülöp Márta Marianna
A 21. századi fiatalok a digitális kultúrában élnek. Életük részévé vált a web- és mobiltechnológia. A számítógépet, a mobileszközöket és egyéb IKT-eszközöket egyaránt használják a tanuláshoz, a munkához, a kommunikációhoz és a szórakozáshoz.
A különböző szoftverek használatában egyidejűleg megjelenhet a szabálykövetéssel jellemezhető felhasználói szint és a kreativitást mozgósító tervezői, fejlesztői szint is. A két szint nem jelent minden esetben egymásra épülést. Míg a digitális írástudás már alapkövetelmény, addig egy ágazati szoftver alkalmazása fejlett informatikai gondolkodást, már-már informatikai tehetséget is kíván.
Ilyen módon összetett kérdés meghatározni, hogy mi az informatikai tehetség lényege, hol húzódik a felhasználói és a fejlesztői szint közötti határ, és kit nevezünk manapság informatikában tehetségesnek.
Ebből az indíttatásból jelen fejezet az informatikai tehetség fogalmát tágabb kontextusba helyezi. A 21. századi kompetenciákkal nyit, és elhelyezi benne az
A különböző fogalmak és modellek bemutatását, kapcsolódásaik szemléltetését követően, a 2.6.12.2. alfejezet az informatikával történő tehetséggondozás témakörét bontja ki. Egyaránt bemutatásra kerülnek az informatikai tehetségek gondozásának, illetve az informatikával történő tehetséggondozásnak a szempontjai.
A 2.6.12.3. alfejezet az informatika és az egyénre szabott tanítás-tanulás, valamint az önszabályozó tanulás kapcsolatára világít rá, valamint arra, hogy az informatika hogyan nyújthat segítséget a tehetségvesztés csökkentésében, megakadályozásában.
Az utolsó alfejezetben pedig konkrét, informatikai jó gyakorlatok kaptak helyet. A bemutatott tehetségprogramok mindegyike tantermi, blended és online tanulási környezetben, különböző sajátosságokkal bíró célcsoport számára nyújt gazdagító témákat és fejlődési lehetőséget.
Következő fejezet: >>> 2.6.12.1. Az informatika kompetenciarendszere