- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.6. Tehetséggondozás az irodalmi alkotó tevékenységben
2.6.6.2.5. A populáris nyelvi regiszter az irodalmi alkotótehetség fejlesztésében – egy szappanopera története
A feladat elhelyezése az irodalomtanítás tematikájában
A szappanopera hagyományosan nem tartozik az irodalomórákon elsődlegesen tárgyalt műfajok közé, ugyanakkor a folytatásos, epizódokban megjelenő, a széles közönséget szórakoztató történetmondó műfajok között érdemes értelmezés tárgyává tenni. A romantika korában útjukra induló folyóiratközlések már megteremtik az irodalomban a magas és a populáris irodalom kódjainak, médiumainak együttélését. A műfajpoétikai és kortörténeti összefüggések a szappanopera esetében a modernség tömegízlésének, tömegkultúrájának kialakulásával kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazására is alkalmasak. A szerialitás és a reprodukálhatóság jelensége a képalkotó médiumok, mint például a fotográfia, a folyóiratokban reklámcéllal megjelenő hirdetésilluszt-rációk, a képes levelezőlapok esetében együtt tárgyalhatók, hiszen a tömegkultúra, az árufétis modern megnyilvánulásai. A szappanopera kultúrtörténeti összefüggései segíthetik a 20–21. századi szappanoperák kultuszának megközelítését. A szappanopera-történetek epizodikus felépítésének értelmezése pedig összekapcsolható az eposztól a 19. és 21. századi nagyregényekig ívelő műfajpoétikai hagyományok tanításával. E populáris műfaj bekapcsolása az irodalomtörténet, illetve a műfaji ismeretek és az allegorikus-szimbolikus olvasásmód tanításába gazdagíthatja és elmélyítheti az irodalomban való jártasságot. Ezenkívül együtt jelenhet meg az irodalomórákon a vizuális narráció képalkotásának és jelentésteremtésének tanítása a nyelvi regiszterek kulturális kódjainak tanításával. A szappanopera szereplőtípusainak számbavétele kapcsán tudatosíthatjuk a szereplő és a karakter kifejezések jelentéskülönbségeit. Ezáltal a divergens és mégis komplex látásmód hozzájárul az irodalmi tehetség fejlesztéséhez. Az alábbiakban egy elvégzett feladatnak a bemutatása, egy jelenkori szappanopera megalkotásának ismertetése következik.
A nemzetközi modellügynökség – történetsémák és kreatív gondolkodás
A történet szereplői beszélő neveket viselnek, melyek alapvető személyiségtulajdonságokra, nyelvi-kulturális sztereotípiákra utalnak. A névadás saját ötletből származik. A tanulóknak lehetőségük van a nevek megváltoztatására, de úgy, hogy azok a kézhez kapott történetsablonoknak megfelelő karaktereket eredményezzenek.
A szappanopera lehetséges szereplői – a nyelvi humor szerepe a tehetségfejlesztésben
Tengődi Kálmán: kisnyugdíjas, portás a modellügynökségen
Tengődiné Harap Aranka: egykori topmodell, jelenleg nyugdíjas és háziasszony
Bősz Ernő: főkönyvelő
Cifra Klára: menedzserasszisztens
Hecc Tihamér: postás, ő kézbesíti a modellügynökség leveleit