2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.6. Tehetséggondozás az irodalmi alkotó tevékenységben

2.6.6.2. Fejlesztő feladatok

2.6.6.2.4. Móricz Zsigmond Judith és Eszter című novellájának értelmezése – a gazdagítás és az elmélyítés lehetőségei

A ráhangolódás fázisa: a novella történetének felidézése

Keressétek meg a következő mondatokat a novellában! Hogyan értelmezik szimbolikusan a következő elbeszélői reflexiók a címben szerelő két asszony viszonyát?

„A két asszony olyan volt, mint két éles kés.”

„Meg sem rebbent a szeme. Pedig nagy szót mondtam. Azon sem csodálkoztam volna, ha a nagy sárgaréz kapcsos biblia, amely az almárium polcán fenyegetően csillogott, rögtön a fejemnek repül, csak úgy magától... Eszter nénémtől, a rokontól, soha semmit se kértünk, ha éhen halunk is.”

„Figyeltem, s mintha az anyám nem is lett vóna, neszét sem hallottam. Tompán, görcsösen zokogott az asszony.”

„Eszter néném csöndes lett, mint a halott. Többet nem szólt, nem sírt, egy pisszt sem adott.”

2.6.6.2. táblázat. Móricz Zsigmond Judith és Eszter című novellájának elemzéséhez

A tanulók négyes csoportokban dolgoznak (kontrollcsoportok – párbeszéd-lehetőséggel).

A feladat fejlesztési célja: a narráció szimbolikus jelentésteremtő nyelvi gesztusainak értelmezése a narráció (a visszaemlékező felnőtt elbeszélő és a gyermek látásmódjának összefüggése) és a történet (a szereplők viszonyrendszere) szintjén.

A jelentésteremtés fázisa: gazdagítás és elmélyítés interaktív-reflektív technikák alkalmazásával (novellaelemzés szemponttáblázattal, összegzés táblavázlattal)

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.6.2.5. A populáris nyelvi regiszter az irodalmi alkotótehetség fejlesztésében – egy szappanopera története