2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.11. A táncos tehetség felismerése és fejlesztése

2.6.11.5. A táncos tehetségek fejlesztésének lehetséges módszerei

2.6.11.5.2. Mentális gyakorlás

A tánctanítás eredményességét jelentősen meghatározza a testi felkészültség mellett a mentális összerendezettség. A táncpedagógia nélkülözhetetlen módszere a mentális gyakorlás, amelynek eszközei: a motoros képzelet, mentális megismétlés, mentális kép, mentális gyakorlás. (Amikor a mozgás tényleges kivitelezése nélkül fejben végezzük el a mozdulatsort.)

„A metaforikus képek segítik egy mozdulat minőségének a változtatását, jelentést adnak hozzá, esztétikai üzenetük lehet. Nem kiegészítői a képzési programnak, nem a teljesítmény fokozását célozzák, mint a sportban, hanem szerves részei a táncosok képzésének.” (Bernát, Krisztián, Séra, 2018, 49.)

„Atkinson (1999) (idézi: Finke Roland, 1985), valamint Frieberg (1985) vizsgálatait, akik azt támasztották alá kutatási eredményeikkel, hogy a képzelet ugyanolyan idegrendszeri folyamatokat és reprezentációkat érint, mint az észlelés. Kosslyn (1987/1999) agytérképtechnikák alkalmazásával kimutatta, hogy a képzeleti munka során ugyanazok az agyi területek kerülnek ingerületbe, mint a tényleges észleléskor.” (Göbel, 2006, 7.)

A mélyérzékelésnek, azaz kinesztetikus érzékelésnek és tapasztalatoknak köszönhető a mozgás megjelenítésének pszichikus képessége, amely a mozgásképzetet eredményezi. A képzeleti mozgás visszahat a konkrét mozgás minőségére is. „A tényleges mozgás mindig térhez és időhöz kötötten jelenik meg, szembesít a valósággal, a gravitáció következményeivel, a mozgásképességekkel, a »mozgástudással«.” (Göbel, 2006, 8.)

A belső kép, a belső látás a szövegből, a minél színesebb leírásból táplálkozik. A belső kép motivál a cselekvésre. Az elképzelt mozgást követi a gyakorlati megvalósítás. A megvalósítást sok minden befolyásolja, a társak reakciói, a pillanatnyi helyzet, az ügyesség és természetesen a képességek. Az előzetes képzeletbeli gyakorlás hatással van a teljesítményre is. A mozgáskép kialakítását és a mozgásképzelet, a mozgásfantázia működését stimuláló játékok és gyakorlatok spontán módon fejlesztik a táncos képességeket. A belső mozgáskép, a képzelet olyan belső mozgató erő, energetikai bázis, amely a képességeken keresztül mutatkozik meg.

Minden képesség alapja a képzelet, amely beindítója, motorja a cselekvésnek, amely mozgásba hozza a képességeket. A mozgásképzet a kinesztetikus tapasztalásra épül, nem szükséges hozzá semmilyen külső inger. A képzelet belső látásélményt eredményez. Fontos, hogy élmény kapcsolódik hozzá. A mozgásképzet fejlesztése az óvodában kezdődik, és át kellene ívelnie minden iskolai korosztály fejlesztésén, hiszen a kreativitással, az alkotóképességgel szorosan összefügg.

Következő fejezet: >>> 2.6.11.5.3. A mozgáskogníció fejlesztése