- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.11. A táncos tehetség felismerése és fejlesztése
2.6.11.5. A táncos tehetségek fejlesztésének lehetséges módszerei
2.6.11.5.5. A koreográfia
A koreográfiát inkább tekinthetjük a tánc egyik megnyilvánulásai formájának. Ugyanakkor a táncos ismeret összegzésére alkalmas visszacsatolás is.
„A »koreográfia« görög eredetű szó, mai jelentése: táncmű tervezése, színpadra állítása. Fügedi Balázs sok szempontot figyelembe véve újszerű definíciót fogalmazott meg; meghatározta általában a koreográfia főbb jellemzőit és rávilágított a művészi hatás jelentőségére: Koreográfiának nevezzük mindazon (művészeti és sport-) mozdulatok, mozgások összességét, amelynek technikai, tér- és kifejezésbeli megszerkesztése egy cél által meghatározott mozgásszerkezet, amelynek térbeli, időbeli, dinamikai jellemzői vannak. Alapvető követelmény az elemek összekapcsolása, koordinálása a mozdulatok kiinduló és befejező helyzetének összekapcsolásával. A mozgásszerkezet jellemzőit az alkalmazott terület (tánc, színpadi mű, sportág, sporttevékenység) hatása határozza meg.” (Fügedi, 2006, 27.)
A koreográfia táncfolyamatainak ismerete számon kérhető a tanév végi vizsgabemutatón. A tehetségfejlesztő programok esetében szakmai versenyekre készül koreográfia, amelyen több esetben az improvizatív formák mellett a koreográfia is megjelenik. Sok esetben a kötelező tananyagon kívül más táncok és táncanyagok elsajátítása és az abból készült koreográfia elkészítése és bemutatása a cél. Az alkotói folyamatokban a tanulók is részt vehetnek.
A koreográfiai alkotás a tánc nyelvén születik meg, témája lehet maga a tánc, de lehet gondolat, történet, érzelem közvetítése is.
Korunk koreográfiai törekvéseire jellemző az improvizatív táncszerkesztés és a koreografált mozgásforma alkalmazása egy színpadi alkotáson belül. Lábán Rudolf koreográfusként korát meghaladó módon már az 1920-as években alkalmazta egyik jellegzetes koreográfiai módszerét, a kötött tánc kombinálását a rögtönzéssel. (Fügedi, 2009, 10.)
Következő fejezet: >>> 2.6.11.5.6. A gyenge oldal fejlesztése