- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.14.1. A spirituális tehetség fogalma
2.6.14.1.3. Hol tartunk most?
A spirituális intelligencia tartalmát tekintve négy, a maga kutatási területén világhírű egyetemi professzor elgondolásait ismerhettük meg, ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy számos, hasonlóan komoly hátterű kutató foglalkozott mellettük is a spirituális intelligencia tartalmával, definiálásával. Láthattuk, hogy e négy kutató elgondolása között is vannak jelentős eltérések, ugyanakkor jelentős átfedésekkel is találkozhatunk. A különböző koncepciók bemutatásával egyrészt azt szerettük volna tükrözni, hogy milyen sokféleképpen lehet megközelíteni ezt a tehetségterületet, másrészt érzékeltetni akartuk, amit korábban is említettünk, hogy egy dinamikusan fejlődő, ám még fiatal kutatási területről van szó, ahol közel sem beszélhetünk lezárt eredményekről, tudományos konszenzusokról. De a legfontosabb célunk talán az volt, hogy az olvasóban kialakuljon egy kép arról, hogy mit is takar ennek az intelligenciának a tartalma, hogyan tudja ezt a kérdést körbejárni akár saját, akár tanítványai esetében. Szerettük volna érzékeltetni, hogy a spirituális intelligencia vallásgyakorlattól függetlenül is értelmezhető tehetségterület.
Következő fejezet: >>> 2.6.14.2. Mérhető-e a spirituális intelligencia?