- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.14.1. A spirituális tehetség fogalma
2.6.14.1.2. Emmons, Sisk és Torrance: Létezik spirituális intelligencia!
A gardneri felvetés után alig telik el pár év, és az ezredfordulón már számos kutató járja körbe a kérdést, próbálja meg definiálni a spirituális tehetséget vallásos hagyományoktól függően vagy függetlenül. Közülük a tehetséggondozás szemszögéből nézve két legjelentősebbnek tartott koncepciót emelünk ki: Robert A. Emmons és a Dorothy Sisk–Paul Torrance szerzőpáros elképzeléseit. Így gyakorlatilag a gardnerivel együtt három, bizonyos szempontból egymást átfedő, ugyanakkor mégis különböző elgondolással fogunk megismerkedni.
Emmons
Emmons a spiritualitás jelenlegi egyik legkiemelkedőbb kutatójaként, elfogadva a Gardner által felállított nyolc „intelligenciadefiniáló” kritériumot – mintegy Gardnerre reflektálva és belőle kiindulva –, amellett érvel, hogy a spirituális intelligencia mégiscsak megfelel ezeknek a gardneri kritériumoknak, nem kellett volna kiejteni arról a kilencedik helyről. Feltételezése szerint Gardnernek a spiritualitásról alkotott szűk „definíciója” vezetett ahhoz, hogy elvetette intelligenciaként való elismerését. Így Emmons (2000) megpróbálkozik egy jóval összetettebb spirituálisintelligencia-koncepció megalkotásával. Definíciója jelenleg az egyik legkidolgozottabb, és a legtöbb oldalról járja körül a spirituális intelligencia mibenlétét. Véleménye szerint legalább öt – a kultúrák többsége által értékelt – alapképesség alkotja azt. A spirituálisan intelligens emberekre a következő képességek jellemzők:
(a) a transzcendenciára való képesség, azaz a fizikai és anyagi lét határainak meghaladása,
(b) a magasabb tudatállapotokba való belépés képessége,
(c) a mindennapi tevékenységeink során és az emberi kapcsolatainkban a szentség érzésének megteremtési képessége,
(d) az életük során felmerülő problémák megoldásához a spirituális források használatának képessége,
(e) az erényes viselkedés melletti elköteleződés, az életük részévé válik a megbocsájtás, a nagylelkűség, a hála, az alázat és az együttérzés.
Mindezen képességeknek a különböző mértékű megléte pedig végső soron egyéni, személyiségbeli különbségekhez vezet (Emmons, 2000). Vizsgáljuk meg Emmons nyomán ezeket a képességeket egy kicsit részletesebben is.
A spirituális intelligencia első két komponense (a, b) Emmons szerint a magas fokú tudatossághoz kapcsolódik, azokhoz a pillanatokhoz, amikor eltűnnek körülöttünk a lét korlátai, eggyé válunk az univerzummal. Sokan többféleképpen is leírják ezt a misztikusnak is mondható élményt. A spirituálisan intelligens/tehetséges emberekre jellemző, hogy könnyen képesek elérni más tudat- vagy lelkiállapotokat, mint például az elmélyült imádság állapotát (Emmons, 2000).