- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.11. A táncos tehetség felismerése és fejlesztése
2.6.11.2. A táncos tehetség azonosítása
2.6.11.2.1. A táncos képességek
A fizikai, szellemi, mentális tényezőknek megfelelően igen szerteágazó a táncos képességfejlesztés térképe. A kutatás során azt vizsgáltuk, hogy a válaszadó pedagógusok életkoronként és nemenként milyen megfigyelési szempontokat tartanak fontosnak a tehetségdiagnosztikában. A megfigyelési szempontsor abban segít, hogy tudatos alkalmazásával korán azonosíthassuk a táncos tehetségeket, hogy aztán egyéni vagy csoportos fejlesztésekkel segíthessük tehetségük kibontakozását. A szempontok alapján a táncpedagógus készítheti el a maga mérőrendszerét, feladatsorát, amely alapján mérési eredményekkel tudja alátámasztani a kiválasztott képesség meglétét. A megfigyelési szempontsor a tanév eleji diagnosztika egyik lehetséges eszköze.
A szempontok sorrendje is fontos tényező, mert azt mutatja, hogy korcsoportok szerint hogyan helyeződik át a hangsúly más-más megfigyelési szempontra, a táncot meghatározó tényezőre. A pedagógusok véleménye a következő volt.
Az alsó tagozatos korcsoportban a tehetségazonosítás szempontjai:
Felső tagozatos korcsoportban a tehetségazonosítás szempontjai:
Középiskolás korcsoportban a tehetségazonosítás szempontjai:
A képességfejlesztéssel, annak hatékonyságával párhuzamosan fejlődik a táncossal szembeni elvárásrendszer, és egyre bővül a táncot alkotó tényezők köre és fontossága is, a kimeneti szakasz pedig már a továbbtanulás tekintetében is a művészi pálya felé orientál.
A kutatás során kitértünk a nemi különbségekből adódó szempontokra is. A megkérdezett pedagógusok körében alsó tagozatban azonosak a tehetségazonosítási szempontok, nincs különbség a nemek között. A felső tagozatos korcsoportban a lányok esetében a forgástechnika, valamint a fiúk és lányok esetében is a partnerhez történő alkalmazkodás fizikai megjelenésének színvonala fontos tényezőként jelenik meg. A középiskolás korcsoportban már markánsabban szétválik a nemi szerepekből adódó képességtérkép. A lányok esetében kiemelkedően fontos az alkalmazkodás, az irányíthatóság (adó-vevő), az esztétikus gesztusok harmóniája, a tánc funkciójának megfelelő magatartás, partnerkövetés, gyors reagálás, finom mozgások esztétikus megvalósítása. A férfi szerepekből adódó szempontok a következők: partner irányítása, helyzetfelismerés, kidolgozott lábgesztusok, gyorsaság, fürgeség, erőelemek, harmonikus tánckísérő gesztusok. Mindezen szempontokat alapul véve, illetve mindezeket kiegészítve a táncpedagógus olyan feladatsor összeállítását tervezheti meg, amely a diagnosztikai mérés alapjául szolgálhat.
Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy miközben a táncos képességek fejlesztését valósítjuk meg, az általános (kognitív, affektív, társas) kompetenciák is fejlődnek, amelyek jelentős mértékben elősegítik a személyiség integrációját is. Így a tánc más tehetségterületeken integrációt segítő módszer is lehet, segíthet a gyenge oldal fejlesztésében.